„Szeretnénk támogatni a pozitív irányba mutató római nyilatkozatot – írta Ciprasz az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak, valamint az Európai Bizottság vezetőjének, Jean-Claude Junckernek címzett levelében. – Ugyanakkor ahhoz, hogy megünnepelhessük ezeket az eredményeket, hivatalos szinten tisztázni kell, hogy Görögországra is vonatkoznak-e. Más szóval egyértelművé kell tenni, hogy az európai megegyezés kivétel nélkül minden tagállamra nézve érvényes-e, vagy Görögország kivételt képez ez alól.”
„Kérem a támogatásukat, hogy együtt megvédhessük Görögország jogát az európai társadalmi modell alapelveihez való visszatéréshez” – tette hozzá a görög kormányfő.
Alexisz Ciparsz ezzel azt sugallta, hogy Athén szerint a hiteltárgyalások során hátrányos megkülönböztetésben van része. A görög miniszterelnök szerint országa eleget tett a hitelezők feltételeinek, amelyek ráadásul nem voltak összhangban az Európában bevett gyakorlattal.
Görögország már korábban azzal fenyegetőzött, hogy nem írja alá a nyilatkozatot. Athén a dolgozók jogainak védelme mellett kardoskodik, miközben nemzetközi hitelezői – az EU és a hezitáló IMF – munkaügyi reformokat várnak tőle az újabb mentőcsomagért cserébe. Az egyre jobban elmérgesedő vita miatt elhalasztottak egy kulcsfontosságú hitelrevíziót. Görögországnak júliusban hatalmas összegeket kellene törlesztenie hitelezőinek, írja az MTI.
Ugyanakkor nemcsak a görögök szabnak feltételeket: Lengyelország sem írja alá a római szerződés szentesítésének hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett EU-csúcstalálkozón elfogadandó nyilatkozatot, amennyiben nem tartalmazza a számára legfontosabb kikötéseket – mondta csütörtökön Beata Szydlo lengyel kormányfő.
Szydlo a V4-országok követeléseit is idézve négy pontot szeretne a dokumentumba foglaltatni: az EU egységének megőrzését, az EU és a NATO szoros együttműködését, a tagállami parlamentek szerepének megerősítését és a közös uniós piac megőrzését.
Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló első nyilatkozatot 1957. március 25-én Rómában írták alá az alapítók, Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux államok képviselői, egy napon az Európai Atomenergia Közösségről (Euratom) szóló nyilatkozattal. A gazdasági közösségről szóló szerződés az Európai Unió jogi alapját is képezi. A hatvanadik évfordulóra tervezett szerződésfrissítés azért is kérdéses, mert az EU tagállamai között nagyok a nézeteltérések az unió jövőjét illetően: a német, az olasz, a francia és a luxemburgi parlament elnöke egyfajta európai egyesült államok létrehozását sürgetik, a V4-ek – így Magyarország kormánya is – azonban ellenzik az uniós integráció további mélyítését.
