Szydlo a TVN24 kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban elmondta: jelenleg nem lehet tudni, hogyan hangzik majd a római nyilatkozat végső változata, mivel a dokumentum szövegéről a tagállamok még folyamatosan egyeztetnek. A riporter azt firtatta, előfordulhat-e, hogy a nyilatkozatot nem fogadják majd el. A lengyel kormányfő szerint az összes tagállam közötti konszenzus hiányában természetesen ez megtörténhet.
A lengyel kormánynak négy prioritása van, amelyeket a nyilatkozatnak „tartalmaznia kell, hogy értelme legyen, ne váljon puszta irattá, mely szépen hangzik ugyan, de semmilyen hatással nem lesz az Európai Unió politikájára” – közölte Szydlo. A visegrádi csoport kormányfőinek március eleji varsói csúcstalálkozóján közzétett nyilatkozattervezetre utalva, Szydlo az EU egységének megőrzését, az EU és a NATO szoros együttműködését, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését és a közös uniós piac megőrzését említette a varsói prioritások között.
A római csúcstalálkozóhoz „nagyon sok remény fűződött, sokak szerint áttörést, új Európa kezdetét várták tőle” – állapította meg Szydlo, hozzátéve: jó lenne, ha ez így is lenne, „de jelenleg az EU-ban nem uralkodik ilyen légkör”. Az EU szerinte annyira mély válságban van, hogy nem kész ennyire bátor döntésekre.
Azt a lehetőséget, hogy Varsó nem írja majd alá a római nyilatkozatot, már szerdán kilátásba helyezte Konrad Szymanski EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes. Az uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülésén elmondta: a tagállamok jelenleg egyetértenek abban, hogy a közös cél az EU gazdasági növekedése, valamint a biztonsági helyzet javítása. „Elfogadhatatlannak” nevezett minden olyan esetleges próbálkozást, amely az EU állandó megosztásához vezethet. Varsó többször határozottan elutasította a kétsebességes Európa koncepcióját.
Ebben a témában Beata Szydlo csütörtökön a varsói kormányfői hivatalban, a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából rendezett, Európai integráció – jubileum és új nyitás című szakértői konferencián elmondta: a többsebességes Európa gondolatának „formális jóváhagyása új, nagyon komoly széthúzó erő, mely dezintegrálná Európát”. Az EU-nak változtatnia, javítania kell azon, ami nem jól működik, de ezt nem a több sebesség révén érjük el, „a projektet, ahelyett, hogy kijavítsuk, szétbontjuk” – hangsúlyozta.
A migrációs válságra, valamint a szerdai londoni merényletre is utalva, Szydlo jelezte: „ambiciózus, bátor döntéseket” tart szükségesnek az EU jövőjével. Leszögezte: az olyan európai elveket, mint az egység és a szolidaritás „nemcsak hirdetni, hanem megvalósítani is kell”.
Alapvető jelentőségűnek minősítette a közös uniós piacot. „Elszántnak kell lenni a közös piac elmélyítésében, ez nem válhat opportunizmus és populizmus áldozatává” – jelentette ki.
Szombaton az Európai Parlament elnöke, a frakciók vezetői és az uniós tagállamok gyűlnek össze az olasz fővárosban, ahol a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megvitatják, merre haladjon tovább az európai integráció Nagy-Britannia uniós kilépését (brexit) követően. Közös állásfoglalásukat a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítenék majd.
Varsónak egyelőre nem sikerült eloszlatnia a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, sőt újabb problémás kérdések merültek fel az utóbbi időben – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) szerdai ülésén.
