Így jutott el Matolcsy György az MNB alapítványaitól az őrizetbe vételig

Őrizetbe vették szerda reggel Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét, akit gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. A volt jegybankelnök őrizetbe vétele újabb fordulat a magyar közélet egyik legsúlyosabb pénzügyi botrányában, amelynek középpontjában a jegybanki alapítványok több száz milliárd forintos vagyona, az átláthatatlan befektetések és a Matolcsy családhoz kötődő üzleti kör áll. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata súlyos szabálytalanságokat és jelentős vagyonvesztést tárt fel. Összefoglaltuk, hogyan alakult ki az MNB-botrány, és milyen ügyletek kerültek a nyomozó hatóságok látókörébe.

Matolcsy György gyanúsított lett az MNB-botrányban. Fotó: Székelyhidi Balázs

Matolcsy György szerint nem történt vagyonvesztés és minden törvényesen zajlott. Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Súlyos visszaélésekre világított rá az Állami Számvevőszék

A botrány még a Fidesz-kormány idején, 2025 márciusában kapott új lendületet, amikor nyilvánosságra kerültek az Állami Számvevőszék vizsgálatának megállapításai. A számvevők a PADME és az Optima gazdálkodását ellenőrizték, és súlyos hiányosságokat, valamint jelentős vagyonvesztést okozó befektetési döntéseket azonosítottak. 

A vizsgálat szerint a vagyonkezelő olyan bonyolult céghálón és magántőkealapokon keresztül hajtotta végre befektetéseit, amelynek működése lényegében átláthatatlanná vált. A jelentős összegeket megmozgató befektetési döntések megfelelő ellenőrzése és a kockázatok kezelése is komoly kérdéseket vetett fel. A legsúlyosabb probléma az volt, hogy a közpénzből származó vagyon jelentős része veszteséges vagy nehezen értékesíthető befektetésekbe került. 

A befektetések között külföldi ingatlanpiaci érdekeltségek és vállalati részesedések is szerepeltek, amelyek értéke számottevően csökkent. A számvevőszéki megállapítások nyomán felmerült, hogy a vagyonkezelés során nem pusztán hibás üzleti döntések születtek, hanem büntetőjogi felelősséget is megalapozó cselekmények történhettek. Az ÁSZ feljelentést tett, amelynek nyomán büntetőeljárás indult a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozást néhány hónapja vette át a Központi Nyomozó Főügyészség.

Matolcsy György fiának üzleti köre is a botrány középpontjába került

Az MNB-ügy egyik legfontosabb szála Matolcsy Ádámhoz, a volt jegybankelnök fiához, valamint baráti és üzleti köréhez vezet. A sajtó az elmúlt években számos olyan üzletről számolt be, amelyek során az MNB-hez vagy annak alapítványaihoz kötődő megbízásokból Matolcsy Ádám ismerőseinek vállalkozásai részesültek.

A történet egyik meghatározó szereplője Somlai Bálint üzletember, aki Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozik. Érdekeltségei, köztük a Raw Development Kft. és a Somlai Property Kft. a hírek szerint jelentős értékű megbízásokat kaptak a jegybankhoz és az alapítványi vagyonhoz kapcsolódóan. 

Az ÁSZ vizsgálata szerint az alapítványi vagyonból több milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a Matolcsy Ádámhoz kapcsolódó üzleti érdekkörrel. A számvevőszék a vagyonkezelés átláthatatlanságát és a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok hiányát is kifogásolta.

A jegybank székházának felújítása miatt is nyomozás indult

Az alapítványi vagyon kezelése mellett külön botrányt okozott a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának felújítása is. A műemlék épület rekonstrukcióját 2021-ben jelentették be, eredetileg mintegy 54,5 milliárd forintos költséggel.

 A beruházás azonban jelentősen megdrágult, a kivitelezési összeg végül 81,5 milliárd forintra, áfával együtt pedig több mint százmilliárd forintra emelkedett. 

A munkálatok fővállalkozója a Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak az érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. volt, amely közbeszerzés nélkül kapta meg a megbízást. A felújítás körül nemcsak a költségek növekedése, hanem a beruházás ellenőrizhetősége és az elvégzett munkák minősége miatt is kérdések merültek fel. 

A Varga Mihály vezetésével működő új jegybanki vezetés 2025 márciusában hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a székházfelújítással összefüggésben. 

A beruházás ügyében így az alapítványi vagyonkezeléstől elkülönülő büntetőeljárás is indult. Információink szerint a Matolcsy-kör már az ÁSZ-jelentést követően készült arra, hogy gyanúsítottak lehetnek, emiatt több szakmailag elismert ügyvédet is felkerestek.

Matolcsy távozása előtt is történtek vitatott vagyonátrendezések

Az MNB-botrány egyik különösen érzékeny része Matolcsy György jegybankelnöki megbízatásának utolsó napjaihoz kapcsolódik. A 2025 februárjában kötött megállapodások révén az alapítványi vagyonkezelő feletti tulajdonosi viszonyokat kívánták átalakítani. Az ügyletben megjelent a Közép-Európai III. Magántőkealap, amelyet a Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Száraz István érdekeltségébe sorolt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelt. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint az átszervezés eredményeként a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének tulajdonosi pozíciója Matolcsy Ádám üzleti köréhez kapcsolódó magántőkealaphoz kerülhetett volna.

Az új MNB-vezetés kifogásolta a tranzakciót, vizsgálatot kezdeményezett, és az Állami Számvevőszékhez is fordult. A történtek azért is vetettek fel súlyos kérdéseket, mert az átalakításokat közvetlenül a jegybank elnökváltása előtt kezdeményezték. A Válasz Online szerdán megjelent, nyomozati dokumentumokra és vallomásokra hivatkozó cikke szerint a Varga Mihály vezette jegybank 2025 nyarán egy olyan megállapodást is megpróbált tető alá hozni, amelynek révén mintegy 200 milliárd forint értékű vagyonelem kerülhetett volna vissza a jegybanki érdekkörbe. Az egyezség azonban végül meghiúsult.

Matolcsy őrizetbe vételével új szakaszba lépett az eljárás

A jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos büntetőeljárásban az Állami Számvevőszék feljelentése fontos szerepet kapott. A nyomozó hatóságoknak nemcsak azt kell tisztázniuk, hogy pontosan mekkora vagyoni hátrány keletkezett, hanem azt is, hogy az egyes befektetési és vagyonkezelési döntésekért kiket terhelhet büntetőjogi felelősség. Matolcsy György szerdai őrizetbe vétele az eddigi eljárás egyik legjelentősebb fejleménye. A volt jegybankelnököt ügyvédje tájékoztatása szerint gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják, miközben az ügyészség a tágabb MNB-ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt is nyomoz.  

A nyomozás egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a Matolcsy György jegybankelnöksége alatt kialakított vagyonkezelési rendszer működésében milyen személyes felelősség állapítható meg, és a közvagyonból mekkora összeg szerezhető vissza. Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy Matolcsyval mindössze gyanúsítást közöltek, amíg nincs jogerős ítélet, őt is megilleti az ártatlanság vélelme.  

Nem először gyanúsították meg Matolcsy Györgyöt

A volt jegybankelnököt alig egy hónappal korábban, szeptember 22-én már gyanúsítottként hallgatták ki egy másik büntetőeljárásban. Akkor hivatali visszaélés gyanúját közölték vele és további hat személlyel az úgynevezett Erste-ügyben. Az eljárás előzménye, hogy Simor András korábbi jegybankelnök nyilvánosan arról beszélt: 2023-ban az MNB egyik akkori alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bank magyarországi vezetésére annak érdekében, hogy Simort eltávolítsák a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Simor állítása szerint a jegybank részéről szigorú bankfelügyeleti eljárásokkal fenyegették meg a pénzintézetet, amennyiben ő a tisztségében marad. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése az ügyben vizsgálatot indított, majd feljelentést tett.