Több mint 60 000 menekült tengeti napjait ezekben a percekben is Görögország-szerte, az Égei-tenger szigetein közülük 14 000-en várják a csodát, ami duplája az itt található menekülttáborok befogadóképességének – írja az athéni kormány adataira hivatkozva a The Guardian. Mindezt egy évvel azután közölték, hogy az Európai Unió megállapodott Ankarával arról, pénzért cserébe segít megállítani a tengeren át a Törökország felől érkező migránsáradatot. Az egyezség bizonyos szintig hatékonynak bizonyult, hiszen 2015-ben egy-egy hétvégén akár 10 000-en is érkezhettek Leszboszra, mára ez lecsökkent nagyjából napi 40-100 főre. Ahogy a Magyar Nemzetnek interjút adó Elmar Brok néppárti európai parlamenti képviselő fogalmazott, az egyedüli oka annak, hogy emberek már nem fulladnak bele tömegével az Égei-tengerbe, az, hogy Törökország fellép az embercsempészek ellen.
Csakhogy a görög szigeteken már így is elég nagy a baj. Jogvédő szervezetek közös jelentése szerint a tavalyi év során a túlterhelt helyeken történtek halálesetek, öngyilkossági kísérletek, öncsonkítások, többen pedig szexuális erőszak elszenvedőivé váltak. A Save the Children nevű, gyermekek jogait védő csoport szerint ráadásul a mentális betegségek is egyre gyakoribbak a zsúfolt, igencsak lehangoló létesítményekben. Az Amnesty International a törökökkel kötött paktum évfordulóján odáig ment, hogy kijelentette: az alku nem jelent kevesebbet, mint hogy Európa vezetői „kivásárolták magukat” a jogi kötelezettségeik alól.
Jogvédők szerint a görög szigeteken a menedékkérők fogadására kiépített rendszert eleve úgy hozták létre, hogy az embereket minél gyorsabban vissza lehessen küldeni Törökországba.
Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője azonban pénteken arról beszélt, hogy az egy évvel ezelőtt létrejött migrációs megállapodásnak kézzelfogható eredményei vannak, egyebek közt lényegesen gyengítette az embercsempészek üzleti modelljét. Kijelentette: az Égei-tengeren vállalt veszélyes átkelések folyamán a megállapodást megelőző évben mintegy 1150-en, a megállapodást követő egy évben pedig legfeljebb 80-an vesztették életüket.
Ugyanakkor, bár a törökök felől most kevesebben jönnek, a migrációs válság korántsem csillapodott le olyan mértékben, mint ahogy többen várták volna. Az Eurostat hivatalos statisztikái szerint 1 257 030-an kértek menedékjogot az Európai Unió valamely tagországában, 2016-ban ez a szám mindössze bő 50 000-rel csökkent, és így is elérte az 1 200 000-et.
A menedékkérelmek 60 százalékát, mintegy 722 000-et Németországban adták le, de Görögországnak is jutott 49 000. Magyarországon jókora csökkenést lehet látni, a 2015-ös 174 435-ről a beadványok száma 28 215-re esett vissza. A 2016-os év végén nagyjából 1 000 000 kérelem várt elbírálásra.
A tavaly érkezett menekültek közül nem meglepő módon a szíriaiak voltak a legtöbben: 334 000-en, őket az afgánok és az irakiak követik, 183 000-es, illetve 127 000-es létszámmal.