A lap hétfőn meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva közölte az információt. Értékelése szerint ez jelentős változás Barack Obama előző elnök politikájához képest, amely korlátok közé szorította a CIA paramilitáris tevékenységét. Korábban ugyanis a hírszerző ügynökség nem, csakis a védelmi minisztérium, a Pentagon hajthatott végre dróncsapásokat a terrorizmussal gyanúsítottak ellen.
A The Wall Street Journal információit sem a védelmi minisztérium, sem a CIA nem kívánta kommentálni. A lap megjegyezte: nem világos, hogy a CIA új jogkörei pontosan mire és mely térségekre terjednek ki.
A lap szerint ezzel a döntéssel megszakad az az együttműködés, amely Barack Obama elnöksége idején alakult ki a CIA és a Pentagon között. E gyakorlat szerint a CIA drónokat és más hírszerzői eszközöket használt a feltételezett terroristák helyének beazonosításához, majd ezt követően a Pentagon rendelte el és hajtotta végre a katonai csapásmérést. Így likvidálták amerikai drónok segítségével 2016-ban Pakisztánban például Manszúr mollát, a szélsőséges tálibok Omár molla halála után megválasztott új vezetőjét.
Donald Trump korábban többször jelezte, hogy szeretné felgyorsítani az Iszlám Állam terrorszervezet és más terroristacsoportok elleni harcot. Ezért – írja a The Wall Street Journal – az elnök már februárban megadta a CIA-nak a felhatalmazást dróntámadások végrehajtására. Akkor Észak-Szíriában légicsapásban megölték az al-Kaida néhai vezére, Oszama bin Laden vejét, Abu Hani al-Maszrit. A tényt a védelmi minisztérium be is jelentette – teszi hozzá a lap –, azt azonban nem közölték, hogy a légicsapást a CIA hajtotta végre.
Az Egyesült Államok a New Yorkot és Washingtont 2001. szeptember 11-én ért terrortámadásokat követő években kezdett rakétákkal felszerelt, pilóta nélküli harci gépeket használni szélsőségesek meggyilkolására. A tengerentúli drónbevetések George W. Bush elnök idején kezdődtek, és az Obama-kormány kibővítette ezeket a támadásokat.
A program bírálói szerint a célzott dróncsapások valójában a dzsihadista szervezetek erősödését és fegyveres támadásaik terjedését eredményezik világszerte. Az amerikai kormány tavaly júliusban elismerte, hogy dróncsapásai nem szándékoltan 116 civil áldozatot követeltek olyan országokban, amelyekkel az Egyesült Államok nem áll háborúban.
Harci drón Dél-Koreában
Támadó drónt telepít az Egyesült Államok vélhetően már a jövő év elején Dél-Koreába, válaszul Észak-Korea agresszív rakéta- és atomfegyverprogramjára – közölte hétfőn az amerikai védelmi minisztérium. A tervet a Pentagon egy nappal azután jelentette be, hogy a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők parancsnoksága elmondta: a dél-koreai hadsereggel együttműködve előkészítik egy Gray Eagle típusú, pilóta nélküli rendszer működtetésére képes csapat állandó állomásoztatását a Szöultól délre fekvő kunszani légitámaszponton. „Ez jelentősen megnöveli majd az amerikai erők és dél-koreai szövetségeseik hírszerzési és felderítési képességeit” – hangsúlyozta a közlemény.
