A lex CEU felfüggesztését kéri az USA

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

„Tanácsokat szívesen fogadunk, felszólításokat nem annyira” – reagált Palkovics László.

MN
2017. 04. 12. 5:20

Nem indokolt a felsőoktatási törvény módosításának felfüggesztése, a jogszabályt az Országgyűlés már megszavazta, az államfő aláírta, és ki is hirdették – reagált az Atv.hunak Palkovics László. „Tanácsokat szívesen fogadunk, felszólításokat nem annyira magyar törvényalkotási kérdésekben” – jelentette ki az oktatási államtitkár. Hozzátette: lesznek konzultációk, tárgyalnak az érintettekkel.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese Mark C. Toner szavait kommentálva súlyos tévedést említett, mivel – mint mondta – a magyar jogrend nem ismeri a törvények felfüggesztését – írja az MTI.

„Van egy törvény, és van egy maximális tárgyalási hajlandóság és jó szándék a magyar kormány részéről” – jelentette ki. „Reméljük, hogy ha a törvény tartalmát megismerik, akkor ( ) az amerikai szövetségi kormány is tudhatja, hogy semmi másra nincs szükség, mint egy elvi jóváhagyásra, megállapodásra, akár szándéknyilatkozatra a szövetségi kormány részéről” – mondta a CEU-t érintően az intézmény működésének folytatásához szükséges új törvényi előírásról. Jelezte, hogy nemzetközi egyezményt nem a szövetségi állammal kell kötni, hanem azzal, aki a nemzetközi és a belső jog szerint erre jogosult. Megerősítette: a kormány célja, hogy tárgyaljon az Egyesült Államokkal és New York állammal.

A Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára budapesti látogatását firtató kérdésre Gulyás Gergely közölte, hogy fideszes képviselők közül Németh Zsolttal, a parlament külügyi bizottságának elnökével tárgyalt a diplomata. Arra a kérdésre, hogy szükségtelen konfliktusnak tartja-e a felsőoktatási törvény módosítását, a fideszes politikus azt válaszolta: „mindenki levonhatja a tanulságokat ebből az ügyből, ilyen világbotrányra ez a módosítás nem adott okot, ettől még lehetett arra számítani, hogy hasonló botrány lesz belőle”.

Eközben a Hvg.hu birtokába került egy angol nyelvű ímél, amelyet a lap szerint a napokban kaptak meg a CEU külföldi hallgatói. Ebben a minisztérium hosszan bizonygatja, hogy semmi sem fenyegeti az egyetem működését és az oktatás szabadságát. A lap azt írja, a levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik osztályvezetője jegyzi, és három oldalon keresztül magyarázzák, hogy szerintük mi az igazság – vagyis mi a kormányzati kommunikáció álláspontja – az ügyben. Részletesen leírják, miért és milyen törvényi háttérrel készített jelentést az Oktatási Hivatal a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekről.

„A szabályok teljesítése nem lehetetlen, a szabályok mindenkire vonatkoznak. Nincsenek kivételek – a CEU sem, amelyet a törvénymódosítás ellenzői nyilvánosan célpontként állítottak be” – olvasható a levélben. A szerző hosszasan érvel amellett, hogy a lex CEU-ban feltételként megfogalmazott nemzetközi egyezmény nemhogy ellehetetlenítené az egyetem működését, hanem ellenkezőleg, „a tudás világán és a felsőoktatáson keresztül szorosabb kapcsolatot teremt Magyarország és a származási ország között”. A levél tanúsága szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kész személyesen is tárgyalni az egyetem jövőjéről.

A Hvg.hu azt írja, a levél szerint Soros György 2005-ben megpróbálta befolyásolni a törvényhozási folyamatot azzal, hogy levelet írt Magyar Bálint oktatási miniszternek. Soros levelét külön csatolták az ímél végén, beszkennelve a magyar nyelvű eredetit és az angol fordítást. Ebben Soros azt kérte a minisztertől, hogy az új felsőoktatási törvénnyel maradjon hatályban a 2004-es lex CEU. Arra nem tér ki a tárca, hogy pontosan mit tartalmaz a Soros által említett törvény – teszi hozzá a lap.

A levél burkolt fenyegetéssel ér véget: a magyar kormány ugyan kész a konstruktív megállapodásra, de vélhetően az elmúlt napok tüntetéseire utalva azt írják, hogy a „félelemkeltés és a hamis állítások terjesztése az oktatási szabadság veszélyeztetéséről” nem ezt a célt szolgálják. „Az ilyen torzítások mozgósíthatják a nemzetközi akadémiai véleményeket, de közben félrevezetik.”

„Reméljük szimpátiával fogadja a levelünket” – zárul a levél.

A 444 pedig eközben arról számolt be, hogy levelet kaptak, akik petícióban tiltakoztak a törvény ellen. „Szükségesnek látjuk, hogy a magyar és az adott ország illetékesei között a jövőre nézve létrejöjjön egy szerződés, amely a képzésekre való közös rálátást, a szükséges adminisztratív együttműködést nemcsak lehetővé teszi, de elő is írja” – közölték.

„A benyújtott törvényjavaslat legfontosabb pontja éppen az, hogy a jövőben az Európai Unión kívüli egyetemek akkor működhetnek Magyarországon, ha arról a származási ország és Magyarország is – nemzetközi szerződés aláírásával – támogatását fejezi ki az adott intézmény működése kapcsán. Ez nem a nemzetközi együttműködést ellehetetlenítő körülmény, sőt a célja épphogy a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tudomány, a felsőoktatás világán keresztül” – olvasható a levélben.

Az a kérdés, hogy a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Magyarországon működési engedélye, vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, amelyre CEU-s diplomát adhat ki – leegyszerűsítve így foglalata össze az egyetem helyzetét a Hvg.hunak az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem jelenlegi licencszerződésének kibővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet. Legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt – mondta a lapnak.

Arra a kérdésre, hogy ha ez ennyire egyszerű, akkor a törvény elfogadása előtt ő, illetve a kormány ezt miért nem kommunikálta, azt felelte, mert ez az egyetem ügye, nem a politikáé. „Én és a kormány is végig azt mondta, hogy nem akarja bezárni a CEU-t, csak azt akartuk, hogy a működési feltételei legyenek átláthatók.” Az újabb felvetésre, hogy legalább az egyetem rektorával folytatott megbeszélésén miért nem vetette fel a lehetőséget, Palkovics közölte: azért, mert Michael Ignatieff-fel a készülő törvényről beszélt, a licencszerződéseket viszont az egyetem köti és kezeli saját hatáskörében, a törvény azokba eddig sem és a módosítás után sem szól bele.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.