Az Egyesült Államok kormánya azt várja Magyarországtól, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott törvényt – mondta Mark C. Toner, az USA külügyminisztériumának szóvivője keddi sajtótájékoztatóján, a hírről a 444 számolt be.
Egy újságíró azt kérdezte a szóvivőtől, hozzá tud-e tenni valamit ahhoz, amit Hoyt Yee az egyetem ügyében Budapesten mondott. Toner közölte: nagyon aggasztónak tartja a törvényt, amelyet a héten a köztársasági elnök is aláírt. Úgy vélik, a jogszabály veszélyezteti a CEU további működését, amely kiemelkedő tudományos intézet. Hozzátette: mindez túlmutat az CEU ügyén, mivel más amerikai egyetemek oktatási programját is veszélyezteti Magyarországon.
„Tudom, hogy több tízezer magyar tüntetett békésen a CEU mellett”, valamint tudósok, kutatók és sokan mások világszerte kiálltak az intézmény védelmében – magyarázta, és kiemelte, hogy Tom Shannon külügyi államtitkár találkozott Michael Ignatieff-fel, a CEU rektorával, hogy megvitassák a törvény hatását az egyetem működésére.
Mark C. Toner azt mondta: sürgetik a magyar kormányt, hogy függessze fel a törvény végrehajtását. A jogszabály felülvizsgálatát és megvitatását várják, amihez párbeszédre lesz szükség magával az egyetemmel és a többi érintett intézménnyel is – jelentette ki.
Hoyt Yee, az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese kedden arról beszélt, hogy az amerikai kormány nagyon fontosnak tartja a CEU-t, és egyöntetűen az intézmény mögött áll, a kialakult konfliktust azonban nem Washington fogja megoldani. Támogatást ad, és közvetít a felek közt, de az intézménynek és a magyar kormánynak kell közös tárgyalóasztalhoz ülnie, amire reményeik szerint még sor kerülhet.
Azzal kapcsolatban, hogy lát-e a magyar kormány részéről hajlandóságot arra, hogy a CEU ügyében kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak a felek, az államtitkár-helyettes azt válaszolta: nem beszélhet a magyar kormány nevében, de benyomásai alapján úgy látja, a magyar fél érzi, hogy mi forog kockán. Ez pedig talán olyasmi, amivel a vita kirobbanása előtt nem volt egészen tisztában. Abban pedig, hogy ez így alakult, a politikus szerint szerepe lehetett annak a több tízezer főnek, aki a múlt hétvégén utcára vonult Budapesten, hogy megmutassa, milyen fontos a városnak és az országnak a CEU.
Nem indokolt a felsőoktatási törvény módosításának felfüggesztése, a jogszabályt az Országgyűlés már megszavazta, az államfő aláírta, és ki is hirdették – reagált az Atv.hunak Palkovics László. „Tanácsokat szívesen fogadunk, felszólításokat nem annyira magyar törvényalkotási kérdésekben” – jelentette ki az oktatási államtitkár. Hozzátette: lesznek konzultációk, tárgyalnak az érintettekkel.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese Mark C. Toner szavait kommentálva súlyos tévedést említett, mivel – mint mondta – a magyar jogrend nem ismeri a törvények felfüggesztését – írja az MTI.
„Van egy törvény, és van egy maximális tárgyalási hajlandóság és jó szándék a magyar kormány részéről” – jelentette ki. „Reméljük, hogy ha a törvény tartalmát megismerik, akkor ( ) az amerikai szövetségi kormány is tudhatja, hogy semmi másra nincs szükség, mint egy elvi jóváhagyásra, megállapodásra, akár szándéknyilatkozatra a szövetségi kormány részéről” – mondta a CEU-t érintően az intézmény működésének folytatásához szükséges új törvényi előírásról. Jelezte, hogy nemzetközi egyezményt nem a szövetségi állammal kell kötni, hanem azzal, aki a nemzetközi és a belső jog szerint erre jogosult. Megerősítette: a kormány célja, hogy tárgyaljon az Egyesült Államokkal és New York állammal.
A Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára budapesti látogatását firtató kérdésre Gulyás Gergely közölte, hogy fideszes képviselők közül Németh Zsolttal, a parlament külügyi bizottságának elnökével tárgyalt a diplomata. Arra a kérdésre, hogy szükségtelen konfliktusnak tartja-e a felsőoktatási törvény módosítását, a fideszes politikus azt válaszolta: „mindenki levonhatja a tanulságokat ebből az ügyből, ilyen világbotrányra ez a módosítás nem adott okot, ettől még lehetett arra számítani, hogy hasonló botrány lesz belőle”.
Eközben a Hvg.hu birtokába került egy angol nyelvű ímél, amelyet a lap szerint a napokban kaptak meg a CEU külföldi hallgatói. Ebben a minisztérium hosszan bizonygatja, hogy semmi sem fenyegeti az egyetem működését és az oktatás szabadságát. A lap azt írja, a levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik osztályvezetője jegyzi, és három oldalon keresztül magyarázzák, hogy szerintük mi az igazság – vagyis mi a kormányzati kommunikáció álláspontja – az ügyben. Részletesen leírják, miért és milyen törvényi háttérrel készített jelentést az Oktatási Hivatal a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményekről.
„A szabályok teljesítése nem lehetetlen, a szabályok mindenkire vonatkoznak. Nincsenek kivételek – a CEU sem, amelyet a törvénymódosítás ellenzői nyilvánosan célpontként állítottak be” – olvasható a levélben. A szerző hosszasan érvel amellett, hogy a lex CEU-ban feltételként megfogalmazott nemzetközi egyezmény nemhogy ellehetetlenítené az egyetem működését, hanem ellenkezőleg, „a tudás világán és a felsőoktatáson keresztül szorosabb kapcsolatot teremt Magyarország és a származási ország között”. A levél tanúsága szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kész személyesen is tárgyalni az egyetem jövőjéről.
A Hvg.hu azt írja, a levél szerint Soros György 2005-ben megpróbálta befolyásolni a törvényhozási folyamatot azzal, hogy levelet írt Magyar Bálint oktatási miniszternek. Soros levelét külön csatolták az ímél végén, beszkennelve a magyar nyelvű eredetit és az angol fordítást. Ebben Soros azt kérte a minisztertől, hogy az új felsőoktatási törvénnyel maradjon hatályban a 2004-es lex CEU. Arra nem tér ki a tárca, hogy pontosan mit tartalmaz a Soros által említett törvény – teszi hozzá a lap.
A levél burkolt fenyegetéssel ér véget: a magyar kormány ugyan kész a konstruktív megállapodásra, de vélhetően az elmúlt napok tüntetéseire utalva azt írják, hogy a „félelemkeltés és a hamis állítások terjesztése az oktatási szabadság veszélyeztetéséről” nem ezt a célt szolgálják. „Az ilyen torzítások mozgósíthatják a nemzetközi akadémiai véleményeket, de közben félrevezetik.”
„Reméljük szimpátiával fogadja a levelünket” – zárul a levél.
A 444 pedig eközben arról számolt be, hogy levelet kaptak, akik petícióban tiltakoztak a törvény ellen. „Szükségesnek látjuk, hogy a magyar és az adott ország illetékesei között a jövőre nézve létrejöjjön egy szerződés, amely a képzésekre való közös rálátást, a szükséges adminisztratív együttműködést nemcsak lehetővé teszi, de elő is írja” – közölték.
„A benyújtott törvényjavaslat legfontosabb pontja éppen az, hogy a jövőben az Európai Unión kívüli egyetemek akkor működhetnek Magyarországon, ha arról a származási ország és Magyarország is – nemzetközi szerződés aláírásával – támogatását fejezi ki az adott intézmény működése kapcsán. Ez nem a nemzetközi együttműködést ellehetetlenítő körülmény, sőt a célja épphogy a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tudomány, a felsőoktatás világán keresztül” – olvasható a levélben.
Az a kérdés, hogy a CEU ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Magyarországon működési engedélye, vagy ahhoz, hogy legyen Magyarországon képzése, amelyre CEU-s diplomát adhat ki – leegyszerűsítve így foglalata össze az egyetem helyzetét a Hvg.hunak az oktatási államtitkár. Palkovics László szerint a CEU és a Közép-európai Egyetem jelenlegi licencszerződésének kibővítésével az intézmény a nagy vihart kavart törvénymódosítás előtti módon működhet. Legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe, ha nem teljesíti a múlt héten elfogadott törvény szabta két új feltételt – mondta a lapnak.
Arra a kérdésre, hogy ha ez ennyire egyszerű, akkor a törvény elfogadása előtt ő, illetve a kormány ezt miért nem kommunikálta, azt felelte, mert ez az egyetem ügye, nem a politikáé. „Én és a kormány is végig azt mondta, hogy nem akarja bezárni a CEU-t, csak azt akartuk, hogy a működési feltételei legyenek átláthatók.” Az újabb felvetésre, hogy legalább az egyetem rektorával folytatott megbeszélésén miért nem vetette fel a lehetőséget, Palkovics közölte: azért, mert Michael Ignatieff-fel a készülő törvényről beszélt, a licencszerződéseket viszont az egyetem köti és kezeli saját hatáskörében, a törvény azokba eddig sem és a módosítás után sem szól bele.
