Az amerikai kormány nagyon fontosnak tartja a CEU-t, és egyöntetűen az intézmény mögött áll. A kialakult konfliktust azonban nem Washington fogja megoldani. Támogatást ad, és közvetít a felek közt, de az intézménynek és a magyar kormánynak kell közös tárgyalóasztalhoz ülnie, amire reményeik szerint még sor kerülhet – erről beszélt egyebek közt az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese egy az amerikai nagykövetség által rendezett háttérbeszélgetésen, melyen a Index, a Magyar Idők és lapunk munkatársa vett részt.
Hoyt Yee, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre hétfőn, hangsúlyozta: a CEU esetében megvan minden hajlandóság arra, hogy a kormánnyal közösen megtalálják a legjobb megoldást, amely biztosítja, hogy az intézmény a magyar fővárosban maradhasson. Az, hogy ez a hajlandóság kölcsönös-e, hamarosan kiderül – tette hozzá. Az államtitkár-helyettes látogatása alatt többek közt külügyi és parlamenti képviselőkkel, civil szervezetek és budapesti agytrösztök munkatársaival is találkozott. Leszögezte, hogy noha valóban szóba került, és központi helyet foglalt el magyarországi útján a CEU ügye, a látogatást már jóval a botrány kirobbanása előtt elkezdte megszervezni, s az egyetem csak egyike volt a számos előkerült témának. Ezenkívül szóba került a két ország közti együttműködés valamennyi aspektusa, így egyebek mellett az Iszlám Állam terrorszervezet elleni közös erőfeszítések, a terrorizmus, a NATO-együttműködés, a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésének lehetősége.
Azzal kapcsolatban, hogy lát-e a magyar kormány részéről hajlandóságot arra, hogy a CEU ügyében kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak a felek, az államtitkár-helyettes azt válaszolta: nem beszélhet a magyar kormány nevében, de benyomásai alapján úgy látja, a magyar fél érzi, hogy mi forog kockán. Ez pedig talán olyasmi, amivel a vita kirobbanása előtt nem volt egészen tisztában. Abban pedig, hogy ez így alakult, a politikus szerint szerepe lehetett annak a több tízezer főnek, aki a múlt hétvégén utcára vonult Budapesten, hogy megmutassa, milyen fontos a városnak és az országnak a CEU.
Az államtitkár-helyettesnél rákérdeztünk, lehet-e szerinte alapjuk azoknak a pletykáknak, miszerint a CEU esetében orosz befolyás is szerepet játszhat a kormány lépéseiben. A tisztviselő leszögezte, nem látták semmilyen bizonyítékát annak, hogy ebbe a vitában bármilyen harmadik ország beavatkozott volna. Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon kapott tájékoztatás alapján szerinte akkor mi lehet a CEU-ügy hátterében, Hoyt Yee elmondta, nem tettetheti, hogy ismeri a háttérben húzódó valamennyi motivációt. Egyes beszélgetőpartnerek beszámolói alapján azonban ezek közül az egyik az, hogy a magyar kormány úgy érzi, az egyetem igazságtalan előnyöket élvez más hasonló intézményekkel szemben, mivel magyar és amerikai diplomát is képes adni a hallgatóknak. Ugyanakkor – tette hozzá az amerikai államtitkár-helyettes – arra nézve, hogy ez pontosan miért is lenne igazságtalan előny, nem kapott magyarázatot. Hozzátette azt is, nem vonja kétségbe, hogy a kormánynak legitim aggodalmai vannak az intézmény működésével kapcsolatban, ugyanakkor az elmúlt huszonöt évben is voltak nézeteltérések, eddig mégis minden esetben képesek voltak a felek asztalhoz ülni és megbeszélni az ügyet azelőtt, hogy törvényalkotásra került volna sor. Yee kifejezetten szerencsétlennek nevezte, hogy nem voltak egyeztetések az egyetem és a kormány közt a törvény elfogadása előtt, és meglepőnek nevezte azt is, amilyen tempóban áment a tervezet a parlamenten.
A háttérbeszélgetésen felmerült az a kérdés is, jön-e a jövőben Washingtonból egy külön küldöttség, hogy a Közép-európai Egyetem körül kialakult helyzetet felmérje. A politikus erre azt válaszolta, nem. Talán valami félreértés lehetett, de az a küldöttség tulajdonképpen ő maga.
Michael Ignatieff, a CEU rektora az Indexnek elmondta: az intézmény mindig is követte a magyar törvényeket, és továbbra is így fog tenni, bár nem ért egyet a szóban forgó jogszabállyal. „Amiről itt szó van, nem oktatási kérdés: előre eltervezett politikai támadás célpontjai vagyunk. És ez nemcsak minket érint, hanem a magyar oktatás szabadságát is” – jelentette ki. Ignatieff kitért arra is: minden kormányzati kapcsolatuk leszögezte, hogy az oktatási szabadság biztosítása alapvető fontosságú az Egyesült Államok számára, és a támadás bármely amerikai oktatási intézmény ellen aggodalmat kelt az USA-ban. „Magyarország megbecsült országnak számít Amerikában. De azt elmondhatom: nagy hiba ultimátumot adni az Egyesült Államoknak” – fogalmazott.
A rektor közölte, hogy ez a helyzet nem a létüket fenyegeti, mindenképpen tovább fognak működni. „Emellett bármi áron Budapesten maradnánk” – szögezte le. A tüntetésekkel kapcsolatban Ignatieff kijelentette, hogy nem akar vitába keveredni a kabinettel, de egy megszólalása feldühítette. „Valamelyik kormányszóvivő azt mondta, hogy ezek a felvonulók csak valami külső hatalom hívására jöttek össze. Ami sértő ezekre az emberekre nézve. A kormánynak nem szabadna sértegetnie a saját polgárait” – mondta a rektor.
