Az idei húsvét kétszeresen is a feltámadás ünnepe Aleppóban

Újra szabadon ünnepelhetnek a keresztények Aleppóban és Homszban is. Fotók körmenetről és szentmiséről.

Az IRIN jelentése hangsúlyozza, hogy bár az ENSZ illetékes vizsgálóbizottsága a lakosság elüldözése okán háborús bűncselekménynek tekinti a a lázadók és a kormánycsapatok közötti megállapodást követő kitelepítést (hiszen 36 000 ember menekült el ekkor, és sokan nem önként távoztak), épp ez akadályozta meg azt, hogy az ellenőrzés átadása után tömeges atrocitásokra kerüljön sor.

Az ENSZ munkatársai eddig 82 gyilkosságról értesültek az említett negyedek visszafoglalása után, és ez a szám, hangozzék ez bármilyen kegyetlenül, ahogy az IRIN jelentése is fogalmaz, meglepően alacsony ahhoz képest, hogy korábban milyen elkeseredett küzdelem folyt Aleppóban. Ez pedig, ahogy az IRIN is emlékeztet, meglehetősen távol áll attól a narratívától, amelyet a szíriai ellenzék, az Aszaddal szemben álló országok és az Egyesült Államok is magáévá tett, miszerint itt a ruandai vagy a boszniai népirtáshoz hasonló tragédia történt volna a város visszafoglalását követően..

Tény ugyanakkor, hangsúlyozza ezt is az IRIN, hogy a hatóságok sem független szakértőket, sem pedig újságírókat nem engednek be az érintett területre, ezért nehéz pontos képet alkotni a december óta a városrészben történtekről. Annyi tudható például, hogy az Aszaddal szövetséges milíciák fosztogatásai, támadásai és gyilkosságai olyan komoly gondot jelentenek, hogy az illetékes szíriai katonai parancsnok kitiltott egy ilyen fegyveres csoportot Kelet-Aleppóból, miközben orosz katonai rendészek is a helyszínen vannak.

Az is valószínűnek látszik, így az IRIN jelentése, hogy az új helyzet az ostrom alatti állandósult vérfürdő helyett, Aszad rezsimjének régi rendszere, illetve ennek brutalizált sivárabb változata lesz. De ez az élhető valóság semmiképpen nem hasonlítható a ruandai vagy a boszniai tragédiához.

A város környékén eközben még mindig tombol a terror. Mai jelentések szerint például több mint százan veszítették életüket abban az öngyilkos merényletben, amelyet az ostromlott városokból evakuált civilek (köztük nők és gyermekek) ellen intéztek az Iszlám Állam terroristái.

Ugyanakkor a húsvétot immár szabadon ünneplő keresztényekről érkeznek híradások Szíria másik sokat szenvedett városából, Homszból is. 

Innen megrendítő képek érkeztek a mai napig romos város utcáin végighaladó nagypénteki körmenetről. Igaz, a körmenet egyelőre fokozott biztonsági intézkedések között zajlott. Az amerikai Los Angeles Times napilap riportere a helyszínről küldött részletes beszámolót az eseményről, megjegyezve: fegyveres katonák és milicisták kísérték a papok által vitt, virágokkal megtöltött koporsót, amint a rommá vált épületek között haladt, mivel az öngyilkos merénylők és a gépkocsiba rejtett pokolgépek a mai napig veszélyt rejtenek.

Homsz óvárosába két év után, 2014 áprilisában vonultak be a szíriai kormánycsapatok egy, az ENSZ égisze alatt kötött megállapodás értelmében, miután a lázadók feladták ezt a városrészt, és más környékre vonultak vissza. A Los Angeles Times beszámolója szerint jelenleg Homsz óvárosában ötvenezren élnek, ezzel szemben ennek a negyednek a lakossága a háború előtt 300.000 volt. A város utolsó, lázadók kezén lévő negyedéből március közepén kezdhették meg kivonulásukat a kormánycsapatok által szorongatott felkelők.

A keresztények a harcok elültével kezdtek el visszatérni a pacifikált városrészekbe. A nagypénteki szertartás Homsz óvárosának Miasszonyunk Szent Öve nevű templomában volt, ahol szent ereklyét is őriznek, amely állítólag Szűz Mária övének egy darabja. (A relikvia után a várost két évig ellenőrző felkelők is kutattak, felásták a templomot, mivel a mendemondák szerint aranyat is rejtett a templom, ám szerencsére az ereklyét már korábban kimenekítették az épületből.)