Gyúlékony helyzet a francia börtönökben

Közel kétszáz százalékos telítettséggel működik Európa legnagyobb börtöne, bent virágzik az iszlamista radikalizáció.

A börtönökben uralkodó kosz, zsúfoltság, erőszak már régóta ismeretes minden francia előtt, de a jelenségen láthatóan nem tud úrrá lenni a kormányzat. Az intézmény már 2009-ben jelét adta, hogy a francia büntetés-végrehajtásban valami nem működik, az akkori súlyos összecsapások kiváltó oka szintén a rossz munkakörülmények voltak.

A France 2 állami tévécsatorna 2009-ben két beavatott rab segítségével rejtett kamerás felvételeket készített a benti állapotokról. A „riporter” merő véletlenségből az évekkel később, 2015 januárjában egy párizsi zsidó szatócsboltban terroristává vált Amedy Coulibaly, a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengzést rendező Kouachi fivérek jó barátja volt. Ő már 2009-ben azt mondta a kamerába, hogy a börtön „iszonyú jó hely a bűnözés iskolájának elvégzésére. Találkozhatsz korzikaiakkal, baszkokkal, muzulmánokkal, betörőkkel, gyilkosokkal, piti seftesekkel és alvilági nagymenőkkel. Itt aztán több évnyi tapasztalatot szerezhetsz.”

Már a dokumentumfilmből is egyértelmű volt, hogy a fleury-mérogisi börtön nemcsak arról híres, hogy 3800 fogvatartottjával a kontinens legnagyobb büntetés-végrehajtási intézménye, hanem arról is, hogy az iszlamista radikalizáció egyik központja. Szintén adalék a témához, hogy a 2015. januári és novemberi párizsi terrortámadások elkövetői közül többet itt helyeztek el.

A túlzsúfoltság és a belőle következő feszült helyzet, a személyzet állandósult stresszhelyzetei korántsem elszigetelt jelenség a francia börtönökben. Mint az március végén egy kerületi ügyészek kollégiuma által az igazságszolgáltatás felsőbb szerveinek küldött levélből kiderült, a Párizs melletti Villepinte börtöne 201 százalékos kihasználtsággal működik. A jelenség oka az ítélkezés lassúságában is keresendő, rengeteg az előzetesben lévő személy, aki csak egy-egy döntésre, például feltételes szabadlábra engedésre vár, de arra akár hosszú hónapokig. A levél az elektronikus karperec bevezetését is javasolja, hogy a kisebb bűncselekmények miatt büntetésüket töltő személyek ne terheljék feleslegesen az intézményeket. A könnyebbik megoldás választása – eleve enyhébb ítéletek meghozatala – a szakértők szerint bár felmerült, hosszú távon nyilván nem vezetne jóra. A túlzsúfoltság miatt gond a tisztálkodás, körülményesek a sportolási alkalmak, pláne a munkavégzés. Egy büntetés-végrehajtási dolgozókat tömörítő szakszervezet szerint az itteni helyzet „gyúlékony”.

Fresnes város börtönéről 2016 végén készült egy jelentés, a benne leírt siralmas állapotokról bőven cikkezett a média. Az ottani intézmény kihasználtsága átlagosan 188 százalékos, a fogvatartottak száma 3000, ez a szám egyébként tíz év alatt 52 százalékkal növekedett. A fresnes-i börtönlakók 56 százalékának háromszemélyes zárka jut, ahol a közös tér kevesebb mint hat négyzetméter, ez jócskán alatta marad az európai uniós ajánlásoknak. A szabad ég alatti sétautak zsúfoltak, nincs pad, árnyék, sem mellékhelyiség, a lakók itt szükségük enyhítésére üres üvegbe, konzervdobozba vizelnek, és áthajítják az elválasztó falon. A jelentés sürgős felújítást javasol, és nem csak azért, mert számos patkány is állandó lakója az intézménynek.

A dokumentumra Jean-Jacques Urvoas igazságügyminiszter azt válaszolta, a 2017-es költségvetés már amúgy is számol három új büntetés-végrehajtási intézmény megépítésével a zsúfoltságtól szenvedő börtönök közelében a Párizs környéki régióban. Az elnökválasztási kampány szinte minden jelöltje ígéri a helyzet javítását, kérdés, hogy épp ezt mennyire veszi komolyan a lakosság a kérdés rendezésével elvesztegetett elmúlt évtized tükrében.