Gyúlékony helyzet a francia börtönökben

Közel kétszáz százalékos telítettséggel működik Európa legnagyobb börtöne, bent virágzik az iszlamista radikalizáció.

Még legalább három hónapig durva körülmények között kell dolgozniuk az őröknek Európa legnagyobb börtönében, Észak-Franciaországban, hétfő este kezdett tiltakozó akciójukkal csak annyit értek el, hogy a 3800 fős túlzsúfolt intézményből nyáron 350 elítéltet máshova helyeznek. A börtönőrök égő barikádokkal bénították meg a Párizs melletti fleury-mérogisi büntetés-végrehajtó intézmény működését emberi, de legalább biztonságos munkakörülményeket követelve. A háromszázötven tüntető a börtönhöz vezető minden utat lezárt, és az ott raklapokból, autógumikból épített barikádokat felgyújtották. Az éjjel a tömeg rohamrendőrökkel nézett farkasszemet, néhol dulakodás is kialakult. Számos tüntető nyakában tábla lógott, rajta a felirattal: „Itt nincs fiktív munka”. A mondat Francois Fillon jobboldali elnökjelölt korrupciós botrányára reflektál, a gyanú szerint a politikus éveken át valós munkavégzés nélkül alkalmazta több családtagját.

A munkavállalók tiltakozásának közvetlen kiváltó oka egy múlt heti támadás, amelynek során fogvatartottak hat börtönőrt sebesítettek meg. A médiának a helyszínen szívesen, ám többnyire névtelenül nyilatkozó őrök szerint az erőszakos cselekmények mindennapossá váltak, a fogvatartottak egyre fiatalabbak és egyre erőszakosabbak. „Ha nem kapnak meg valamit azonnal, az első őrt, aki szembejön, megütik” – vallott az egyik érintett. Thibault Capelle, egy szakszervezet illetékese azt mondta, minimum 10 százalékkal több őr kellene, miközben a börtön túltelítettsége 190 százalékos. A tüntetők számos egyéb mellett a börtön általános és alapos átfésülését, házkutatást követelnek, mert túl sok a barkácsolt fegyver, és a szabadulás utáni bűncselekmények tervezését is megkönnyítő mobiltelefon-használat is engedélyezve van. A szakszervezet szerint a házkutatást még törvény is engedélyezi, csak a szokásjog alapján nem élnek vele.

Az igazságügyi tárca kedd este bejelentette, 350-440 elítéltet át fognak helyezni, és felújítják a hatalmas börtönt, modernebb körülményeket teremtve.

A börtönökben uralkodó kosz, zsúfoltság, erőszak már régóta ismeretes minden francia előtt, de a jelenségen láthatóan nem tud úrrá lenni a kormányzat. Az intézmény már 2009-ben jelét adta, hogy a francia büntetés-végrehajtásban valami nem működik, az akkori súlyos összecsapások kiváltó oka szintén a rossz munkakörülmények voltak.

A France 2 állami tévécsatorna 2009-ben két beavatott rab segítségével rejtett kamerás felvételeket készített a benti állapotokról. A „riporter” merő véletlenségből az évekkel később, 2015 januárjában egy párizsi zsidó szatócsboltban terroristává vált Amedy Coulibaly, a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengzést rendező Kouachi fivérek jó barátja volt. Ő már 2009-ben azt mondta a kamerába, hogy a börtön „iszonyú jó hely a bűnözés iskolájának elvégzésére. Találkozhatsz korzikaiakkal, baszkokkal, muzulmánokkal, betörőkkel, gyilkosokkal, piti seftesekkel és alvilági nagymenőkkel. Itt aztán több évnyi tapasztalatot szerezhetsz.”

Már a dokumentumfilmből is egyértelmű volt, hogy a fleury-mérogisi börtön nemcsak arról híres, hogy 3800 fogvatartottjával a kontinens legnagyobb büntetés-végrehajtási intézménye, hanem arról is, hogy az iszlamista radikalizáció egyik központja. Szintén adalék a témához, hogy a 2015. januári és novemberi párizsi terrortámadások elkövetői közül többet itt helyeztek el.

A túlzsúfoltság és a belőle következő feszült helyzet, a személyzet állandósult stresszhelyzetei korántsem elszigetelt jelenség a francia börtönökben. Mint az március végén egy kerületi ügyészek kollégiuma által az igazságszolgáltatás felsőbb szerveinek küldött levélből kiderült, a Párizs melletti Villepinte börtöne 201 százalékos kihasználtsággal működik. A jelenség oka az ítélkezés lassúságában is keresendő, rengeteg az előzetesben lévő személy, aki csak egy-egy döntésre, például feltételes szabadlábra engedésre vár, de arra akár hosszú hónapokig. A levél az elektronikus karperec bevezetését is javasolja, hogy a kisebb bűncselekmények miatt büntetésüket töltő személyek ne terheljék feleslegesen az intézményeket. A könnyebbik megoldás választása – eleve enyhébb ítéletek meghozatala – a szakértők szerint bár felmerült, hosszú távon nyilván nem vezetne jóra. A túlzsúfoltság miatt gond a tisztálkodás, körülményesek a sportolási alkalmak, pláne a munkavégzés. Egy büntetés-végrehajtási dolgozókat tömörítő szakszervezet szerint az itteni helyzet „gyúlékony”.

Fresnes város börtönéről 2016 végén készült egy jelentés, a benne leírt siralmas állapotokról bőven cikkezett a média. Az ottani intézmény kihasználtsága átlagosan 188 százalékos, a fogvatartottak száma 3000, ez a szám egyébként tíz év alatt 52 százalékkal növekedett. A fresnes-i börtönlakók 56 százalékának háromszemélyes zárka jut, ahol a közös tér kevesebb mint hat négyzetméter, ez jócskán alatta marad az európai uniós ajánlásoknak. A szabad ég alatti sétautak zsúfoltak, nincs pad, árnyék, sem mellékhelyiség, a lakók itt szükségük enyhítésére üres üvegbe, konzervdobozba vizelnek, és áthajítják az elválasztó falon. A jelentés sürgős felújítást javasol, és nem csak azért, mert számos patkány is állandó lakója az intézménynek.

A dokumentumra Jean-Jacques Urvoas igazságügyminiszter azt válaszolta, a 2017-es költségvetés már amúgy is számol három új büntetés-végrehajtási intézmény megépítésével a zsúfoltságtól szenvedő börtönök közelében a Párizs környéki régióban. Az elnökválasztási kampány szinte minden jelöltje ígéri a helyzet javítását, kérdés, hogy épp ezt mennyire veszi komolyan a lakosság a kérdés rendezésével elvesztegetett elmúlt évtized tükrében.