Lincshangulat a romák miatt

A székelyföldi Gyergyószentmiklóson megelégelték a cigányok sorozatos garázdálkodását.

Pattanásig feszült a helyzet a székelyföldi Gyergyószentmiklóson a romák sorozatos károkozása miatt, amely már korábban is konfliktushoz vezetett nemcsak a többségében magyarok lakta régióban, hanem Románia számos településén is. Szándékos gyújtogatás következtében a hét végén leégett egy cigány család lakóháza és melléképülete a Hargita megyei kisvárosban, amelynek utcáin a lincshangulat miatt állandó a rendőri és csendőri jelenlét. Pénteken a kora esti órákban a Gyergyószentmiklós Gyergyóalfalu felőli határában lévő romatelepen egy szalmabála, az egyik nagyáruház szomszédságában pedig egy ház és melléképülete kapott lángra. A tűzesetekben senki nem sérült meg, a kigyulladt ház lakói azonban menekülni kényszerültek otthonukból. Az incidens miatt a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szándékos gyújtogatás nyomán keletkezett rongálás és csendháborítás gyanújával indított nyomozást, amelyet később átvett a városi ügyészség. Mivel a hatóságok úgy fogalmaztak, nem zárható ki, hogy további erőszakos cselekedetek történhetnek, a megyei rendőrparancsnok állandó felügyeletet rendelt el a csendőrség bevonásával azokban a városrészekben, ahol cigány családok élnek. Nem hivatalos információk szerint a gyújtogatók autókkal és motorral érkeztek a helyszínekre, ám a rendőrség ezt nem erősítette meg.

Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a gyújtogatás összefüggésben állhat egy március 30-án elkövetett nagy összegű pénzlopásos esettel. Ekkor két tizenöt éves fiatal Gyergyószentmiklós egyik útkereszteződésénél feltartóztatott egy idős ember által vezetett járművet, és miközben egyikük szóval tartotta a sofőrt, társa ellopta az anyósülésen fekvő, több mint kétmillió forintnak megfelelő összeget tartalmazó táskát. Miközben a rendőrség nem közölte a nyomozás során azonosított feltételezett elkövetők származását, a székelyföldi magyar sajtóban megjelent híradásokban a tettesek romákként szerepeltek. A gyújtogatást minden bizonnyal a lopási eset váltotta ki, amelynek szenvedő alanya egy közismert helyi vállalkozó, aki ugyanakkor cáfolta, hogy köze lenne – akárcsak felbujtóként is – a bosszúhoz.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy a konkrét incidens csupán csepp volt a pohárban, helyi romák ugyanis rendszeresen kéregetni, lopni küldik a gyerekeiket, és rettegésben tartják az egyik bevásárlóközpont környékét. Arra is volt már példa, hogy a helyi rendőrség autóját megtámadták botokkal és kövekkel. Az elöljáró úgy véli, mivel a bűncselekmények kevésszer jártak következménnyel a hatóságok részéről, az elkövetőkben azt az érzetet kelthette, hogy nekik bármit szabad. A polgármester a következő napokra lakossági fórumot hirdetett a városban, hogy megoldást keressenek a felvetődő problémákra. Bár a 18 ezres városban mindössze négyszázan vallották magukat romának, a számuk sokkal magasabb: sokan bejelentetlenül élnek a településen. A sorozatos bűncselekmények miatt korábban is voltak már konfliktusok, és bár a helyi önkormányzat számos intézkedést és szabályt foganatosított a normális együttélés érdekében, nem szűntek a törvénytelenségek.

Hasonló problémákra más székelyföldi településeken is akadt példa az elmúlt években. A szintén Hargita megyei Csíkszentmárton magyar lakossága korábban felszólította az önkormányzatot és a hatóságokat, költöztessenek el mintegy kétszáz romát a faluból, ugyanis állandóan lopnak, verekedést provokálnak, és mások földjein legeltetik az állataikat. A konfliktusnak ott is erőszak lett a vége: három cigány család házát felgyújtották, többnek kitörték az ablakát, mire mintegy hatvan roma elmenekült a településről. A legutóbbi hivatalos népszámlálás szerint Romániában 620 ezren vallották magukat romának, a valóságban azonban a kétmillió főt is meghaladja a cigányság lélekszáma.