A hosszabbításról a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Nemzetbiztonsági Tanács javaslatára döntött a kormány két nappal az eddigi rendkívüli intézkedések hatályának szerdai lejárta előtt és egy nappal azután, hogy az „igen” szavazatok szűk győzelmével zárult az Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről tartott, de az ellenzék szerint szabálytalanságokkal és csalással tarkított török népszavazás.
Közleményében a Nemzetbiztonsági Tanács azzal indokolta a rendkívüli állapot immár harmadszori meghosszabbításának szükségességét, hogy biztosítani kell a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint a polgári és szabadságjogoknak a védelmét.
Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes a kormányzati döntés bejelentésére összehívott sajtóértekezleten azt mondta, a terrorszervezetek elleni harcnak „irgalom nélkül folytatódnia kell”. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok követőit említette. A török kormány Gülent vádolja a tavaly júliusi sikertelen katonai puccs megszervezésével, és mozgalmát terrorszervezetnek tekinti, miközben a hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.
A tavalyi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án bevezetett rendkívüli állapot – amelyet azóta két alkalommal, októberben és idén januárban is meghosszabbítottak – lehetőséget adott Erdogan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon, a kormánynak pedig arra, hogy több mint 47 ezer embert tartóztasson le, köztük újságírókat és akadémikusokat, továbbá elbocsásson az állami intézményekből sok tízezer alkalmazottat, köztük pedagógusokat, bírákat és rendőröket, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a letartóztatott puccsistákkal.
Az újabb hosszabbítást azonnal bírálta az ellenzék. Baris Yarkadas, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) parlamenti képviselője a kormány szemére vetette, hogy „rendkívüli állapot nélkül már nem tudják ezt az országot kormányozni”.
Az ellenzék szerint népszavazási kampányukat is korlátozták a hatóságok a rendkívüli állapotra hivatkozva, egyebek közt a gyülekezési szabadság jelentős szűkítésével. Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttsége egy nappal a vasárnap megtartott népszavazás után egyebek közt szintén azt állapította meg, hogy a rendkívüli állapot okán nem voltak meg Törökországban egy valóban demokratikus népszavazás törvényes feltételei, és e feltételeket különösen a tartományi kormányzók csorbították a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával.
