A CEU-ügy persze csak rontott a helyzeten. A német kormány már tiltakozott az egyetem ellehetetlenítését célzó törvény miatt, és a Fidesz helyzete is egyre nehezebb a CDU által dominált Európai Néppártban, ahol az emberi jogi ügyekre mindig is érzékenyebb és a magyar kormányt már régóta kritizáló skandináv és benelux tagpártok képviselői már nyíltan a Fidesz kizárását szeretnék. A német Manfred Weber az EPP vezetőjeként eddig igyekezett ugyan csillapítani az indulatokat, de a CEU-val kapcsolatban ő is elítélő véleményét hangoztatta. Emiatt magyar részről egyelőre nem fűznek túl nagy reményt egy, az év legvégére vagy már 2018 januárjára tervezett budapesti Merkel-látogatásnak sem, pedig ez szintén nem kétoldalú találkozó lenne, a magyar kormány mint a V4-ek akkori elnöke futna neki egy Németország plusz V4-ek kormányfői találkozónak. Merkel ehhez képest a múlt héten Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh kormányfőt is fogadta Berlinben. A találkozó apropóját az adta, hogy 25 éve írták alá a német-csehszlovák szomszédsági szerződést. Hasonlót Magyarország is kötött Németországgal, épp negyedszázada, 1992. február 6-án, Orbán Viktor miniszterelnököt mégsem fogadta Angela Merkel. Pedig információink szerint a magyar diplomácia minden tőle telhetőt megtett azért, hogy ez a találkozó létrejöjjön.
További kritikus pont a kétoldalú kapcsolatokban az a kiskereskedelmi áruházláncokat célzó kormányzati elképzelés, amelynek az Index szerezte meg a legújabb verzióját. Az áruházakat különadókkal sújtó elképzelésekkel kapcsolatban (mivel a brit Tesco is az érintettek között lenne) már Iain Lindsay brit nagykövet is megfogalmazta kifogásait a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Úgy tudjuk, német részről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél tiltakoztak, mivel több német áruházlánc működését is befolyásolná a törvény. A jelek szerint a kifogásoknak eddig nem volt foganatja.
