Valójában egyik fél sem látta értelmét, így nem tartják meg a május 5-re Berlinbe tervezett találkozót Németország és a Visegrádi 4-ek külügyminiszterei – értesült kormányzati forrásból a Magyar Nemzet. Arról már korábban is írtunk, hogy a szervezők nehezen találtak közös témát, amellyel megtölthették volna a napirendet, pedig információink szerint még Orbán Viktor közvetlen környezetéből is próbáltak lobbizni német kereskedelmi szervezeteknél, hogy „vessenek fel gazdasági témákat”, melyeket egy ilyen találkozón meg lehetne vitatni.
Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány csakis olyan multilaterális fórumokon (uniós csúcsok, EBESZ-külügyminiszteri találkozók) kerülhet közvetlen kapcsolatba a Merkel-kormányzat képviselőivel, amelyeknek a jelentőségét korábban éppen Orbán Viktor degradálta, mondván, ez már a múlt, a nemzetközi kapcsolatok természetét a jövőben a kétoldalú megbeszélések határozzák majd meg. Szijjártó Péter információink szerint tavaly év végén és az idei év első heteiben négy alkalommal kezdeményezett kétoldalú megbeszélést Frank-Walter Steinmeier leköszönő német külügyminiszterrel, de a február 12-én államfővé választott alkancellár minden alkalommal elutasította ezt. Sigmar Gabriellel, a mostani miniszterrel szintén nem túl szoros a kapcsolat.
A május 5-i berlini minicsúcs egyike lehetett volna azoknak az egyre ritkább alkalmaknak, amikor a magyar és a német diplomácia vezetőjének lehetősége lett volna a személyes egyeztetésre, de a jelek szerint ebből semmi nem lesz. Információink szerint a megbeszélések esélye gyakorlatilag nullára csökkent az érdektelenség miatt.
Egy német forrásunk úgy gondolja, ebben szerepet játszik az is, hogy a magyar kormánynak annyira rossz a megítélése Berlinben, hogy kormányzati szereplők, hacsak nem muszáj, nem találkoznak magyar kormánytagokkal. Ez lehet az egyik oka annak is, hogy tavaly nem érkezett jelentősebb új beruházó Németországból Magyarországra. Bár a már ittlévő német cégek alapvetően pozitívan látják gazdasági kilátásaikat (a héten a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara gondozásában megjelenő konjunktúrajelentés is pozitív hangvételű lesz), és több közülük bővíti, bővíteni fogja a közeljövőben magyarországi kapacitásait, új szereplők belépéséről nincs szó. Ebben egy német forrásunk szerint szintén szerepet játszik a kormány rossz megítélése.
A CEU-ügy persze csak rontott a helyzeten. A német kormány már tiltakozott az egyetem ellehetetlenítését célzó törvény miatt, és a Fidesz helyzete is egyre nehezebb a CDU által dominált Európai Néppártban, ahol az emberi jogi ügyekre mindig is érzékenyebb és a magyar kormányt már régóta kritizáló skandináv és benelux tagpártok képviselői már nyíltan a Fidesz kizárását szeretnék. A német Manfred Weber az EPP vezetőjeként eddig igyekezett ugyan csillapítani az indulatokat, de a CEU-val kapcsolatban ő is elítélő véleményét hangoztatta. Emiatt magyar részről egyelőre nem fűznek túl nagy reményt egy, az év legvégére vagy már 2018 januárjára tervezett budapesti Merkel-látogatásnak sem, pedig ez szintén nem kétoldalú találkozó lenne, a magyar kormány mint a V4-ek akkori elnöke futna neki egy Németország plusz V4-ek kormányfői találkozónak. Merkel ehhez képest a múlt héten Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh kormányfőt is fogadta Berlinben. A találkozó apropóját az adta, hogy 25 éve írták alá a német-csehszlovák szomszédsági szerződést. Hasonlót Magyarország is kötött Németországgal, épp negyedszázada, 1992. február 6-án, Orbán Viktor miniszterelnököt mégsem fogadta Angela Merkel. Pedig információink szerint a magyar diplomácia minden tőle telhetőt megtett azért, hogy ez a találkozó létrejöjjön.
További kritikus pont a kétoldalú kapcsolatokban az a kiskereskedelmi áruházláncokat célzó kormányzati elképzelés, amelynek az Index szerezte meg a legújabb verzióját. Az áruházakat különadókkal sújtó elképzelésekkel kapcsolatban (mivel a brit Tesco is az érintettek között lenne) már Iain Lindsay brit nagykövet is megfogalmazta kifogásait a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Úgy tudjuk, német részről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél tiltakoztak, mivel több német áruházlánc működését is befolyásolná a törvény. A jelek szerint a kifogásoknak eddig nem volt foganatja.
Egyelőre nem ígér sok jót a jövő sem. Jelenleg úgy tűnik, hogy az idei német választások után a magyar kormánnyal szemben régóta kritikus Martin Schulz lehet az új külügyminiszter. Úgy tudjuk, az EU volt elnöke és a magyar kormányfő között finoman szólva nem baráti a viszony, Orbán Viktor saját kollégái előtt meglehetősen sajátos stílusban emlegeti Schulzot.
