Ponta a „Soros-féle hálózat”-ról: „Vannak ilyen jelek”

A szociáldemokrata politikus az M1 csatornának adott interjút.

A szociáldemokrata politikus erről az M1 aktuális csatornának adott, csütörtök este sugárzott interjúban beszélt, amelyben – idézve egy korábbi nyilatkozatát – arról kérdezték, mekkora befolyással rendelkezik Soros György magyar származású amerikai üzletember a térségben.

Victor Ponta szerint az 1989 utáni új demokráciákban párhuzamos hatalmi rendszerek épültek ki, amelyeknek normális körülmények között nem kellene beavatkozniuk a politikába, mégis bizonyos hatalommal rendelkeznek, és „az emberekbe való befektetésekkel” harcolnak a politikai hatalomért.

Romániáról szólva úgy folytatta: a politikusok demokratikus küzdelmén túl megjelentek az úgynevezett civil társadalom képviselői, és „amikor alaposabban megnézed, rájössz, hogy ugyanott képezték őket, és – ha nem is ugyanaz a személy, de – ugyanaz a szervezet pénzeli őket”.

Szerinte viszont „a politikát a politikusoknak kell csinálniuk”, és a politikának mindig átláthatónak kell lennie. Ha valaki politizálás nélkül akar részt venni a politikai döntésekben, az ártalmas a társadalomnak – mondta.

Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a „Soros-féle hálózat” közvetve vagy közvetlenül szerepet játszott a megbuktatásában, a volt román miniszterelnök azt felelte: „vannak ilyen jelek”.

Szavai szerint a nem kormányzati szervezetek azokat a politikusokat támadják, akik szuverén álláspontot képviselnek. „Ez már nem jobb- és baloldal közötti klasszikus politikai küzdelem. Itt azok állnak szemben egymással, akik úgy vélik, a fontos politikai döntéseket előbb nemzeti alapon kell meghozni – és legfeljebb utána európai vagy nemzetközi szinten – és azok a Soros-féle szervezetek által támogatott emberek, akik úgy gondolják, hogy ez nem jó, a döntéseket nemzetközi szinten kell meghozni, és az országnak, a nemzetnek mindössze végre kell azokat hajtani” – fejtette ki álláspontját.

A külföldi egyetemek ügyében elfogadott magyarországi törvénymódosításról a politikus azt mondta: miniszterelnökként minden felsőoktatási intézményt támogatott, függetlenül attól, hogy állami vagy magán-, illetve hogy milyen nyelvű egyetem. Ám minden oktatási intézménynek be kell tartania azt az elvet, hogy nem politizál, vagyis „oktassa az embereket, de ne egy bizonyos politikai irányultságra nevelje őket”.

„Úgy gondolom, hogy az a harc is, amelyet Budapesten látunk az illető egyetem körül, ugyanerről szól. Arról, hogy a döntéseket Magyarországon hozzák Magyarország számára, Romániában Románia számára, Franciaországban Franciaország számára, vagy másutt születnek a döntések, és mi csak végrehajtjuk azokat – amivel én sosem fogok egyetérteni” – fejtette ki.

Azzal kapcsolatban, hogy a külföldi egyetemekről szóló magyarországi törvényhez hasonló tervezetet készül beterjeszteni, Victor Ponta úgy nyilatkozott: nem akarja, hogy bármilyen hátrányt szenvedjenek az emberek képzésére irányuló törvényes és alkotmányos feladatukat teljesítő egyetemek. Ezért nincs szó – és soha nem is lesz – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem betiltásáról, mint azt egyesek hitték – tette világossá.

Kell azonban egy olyan törvényhozási módszer – szorgalmazta –, amely leszögezi: az egyetemek oktatási, nem pedig politikai célokat szolgálnak.

„A civil szervezetek, ha politizálni akarnak, alakuljanak párttá, és induljanak a választásokon, ne csak befolyásolni akarják a döntéseket” – mondta a szociáldemokrata politikus, aki azt is sürgette, hogy a nem kormányzati szervek finanszírozási forrásait átláthatóvá, nyilvánossá kell tenni.

Orbán Viktor miniszterelnökkel kapcsolatban úgy fogalmazott: voltak pillanatok, amikor bírálta őt, és volt, amikor együttműködtek a két országnak fontos kérdésekben, de „megértettük: a helyes döntések egy ország számára az adott országban kell szülessenek, nem másutt”.