Kedden érkezik munkalátogatásra Rex Tillerson Moszkvába, ahol szerdán folytat majd érdemi tárgyalásokat orosz hivatali partnerével. Az amerikai külügyminiszter korábban az ExxonMobil vezetője volt, aki még üzletemberként ismerte az orosz csúcsvezetést – kérdés, hogy a korábbi jó viszony mennyit nyom a latban most, amikor a szíriai beavatkozás miatt elmérgesedett az Egyesült Államok és Oroszország viszonya.
Az mindenképp nyitottságra utal, hogy – ellentétben Boris Johnson brit külügyminiszterrel – az amerikai politikus nem mondta le a moszkvai látogatást; Moszkva pedig jelezte, hogy nyitott az együttműködésre az „egyenrangúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása alapján”. Az orosz külügyi tárca szerint a Tillerson-vizit hozzájárul ahhoz, hogy a kétoldalú viszonyt fenntartható pályára állítsák, és a kölcsönös bizalom szintjére emeljék.
A Szergej Lavrov és Rex Tillerson között tervezett tárgyalások napirendjén a kétoldalú kapcsolatok ügye mellett szerepel majd a terrorizmus elleni harc, a szíriai, a palesztin–izraeli, a jemeni, a líbiai és az afganisztáni rendezés kérdése, a koreai-félszigeti feszültség csökkentése, valamint az ukrajnai helyzet, különös tekintettel a minszki megállapodásokra – írja az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml szóvivője útján előre jelezte, Tillerson fogadása nincs a napirendjén, de teljesen határozottan nem zárta ki a találkozó lehetőségét.
Az amerikai külügyminiszter hétfőn egyébként az olaszországi Luccában, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 találkozóján is felszólalt: itt az ártatlanok védelmének nevezte a Szíria elleni amerikai légitámadást – amelyet Putyin nem mellesleg a nemzetközi jogok megsértésének hívott, s határozottan elítélt –, és hangsúlyozta, az Egyesült Államok ismét tesz azért, hogy aki ártatlan emberekre támad, az feleljen a tetteiért bárhol a világon.
Április 4-én a szír, más források szerint az orosz légierő gépei vegyi támadást hajtottak végre Szíriában, a Homsz tartománybeli Idlibben. A mérges gáz napokon belül 89 áldozat, közöttük 20 gyerek halálát okozta. Damaszkusz és Moszkva később egyaránt tagadta, hogy ők használtak volna harci gázokat, álláspontjuk szerint a szír felkelők vegyifegyver-raktárát érte bombatalálat, és ez okozta a tömeges mérgezést. Donald Trump már április 6-án jelezte, hogy katonai akcióval válaszolna a háborús bűntettre, április 7-én hajnalban pedig egy amerikai hadihajóról 59 Tomahawk rakétát lőtt ki arra a légi bázisra, ahonnan a feltételezett gáztámadást végrehajtó gépek elindultak – és ahol az orosz légierő több gépe is állomásozott.
A csapásmérés újra fagypont közelire hűtötte le a Trump megválasztása után némileg javuló orosz–amerikai diplomáciai viszonyokat.
