Szíriai célpontot támadott rakétákkal az USA

„Nem lehet vita tárgya, hogy Szíria tiltott vegyi fegyvereket vetett be” – mondta Donald Trump. A Kreml elítélte az amerikai lépést.

Az orosz légierő később felvételeket is közzétett a légibázis szétlőtt hangárjairól, és a még el nem oltott tűzfészkekről. 

Az AP amerikai hírügynökség azt írja: Homsz tartomány kormányzója közölte, hogy halálesetek is történtek, és a légicsapás szinte teljesen lerombolta a hadsereg légibázisát. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja pénteken reggel arról számolt be, hogy négy szíriai katona vesztette életét – írja a BBC.

Később a Reuters a szíriai hadsereg közlésére hivatkozva azt írta, a rakétatámadásban hat ember vesztette életét, és jelentős anyagi veszteségeket okozott. A hadsereg „kirívó agressziónak” minősítette a történteket.

A Sky News Arabia televízió értesülései szerint azonban a légicsapásnak legalább 10 halottja van, közöttük polgári személyek. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint kilenc szíriai repülőgép semmisült meg, de a kifutópálya viszonylag sértetlen maradt.

Kilenc polgári lakos, köztük négy gyerek is meghalt – jelentette a SANA hivatalos szíriai hírügynökség. A hírügynökség szerint az áldozatok a légi támaszpont közelében fekvő al-Hamrát, as-Sajrát és al-Manzul falvaiból valók. Az as-Sajrátban becsapódott két rakéta öt civil – köztük három gyermek – életét követelte, míg az al-Hamrátban becsapódott egyik rakéta további négy ember – köztük egy kiskorú – halálát okozta. A hivatalos forrás szerint a légi támaszponttól mintegy négy kilométerre található al-Manzulban legalább hét civil megsebesült. A manőverező repülőgépek becsapódásai miatt súlyos károkat szenvedtek az ottani lakóépületek. A helyszínen jelenleg mentőcsapatok dolgoznak.

Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti felsőház védelmi bizottságának tagja az Interfax hírügynökségnek azt mondta, nincs orosz sérültje a támadásnak. Elmondása szerint erről „saját forrásból” értesült.

Oroszország a történtek sürgős megvitatását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Moszkva felfüggeszti az orosz–amerikai repülésbiztonsági megállapodást.

A robotrepülőgépek veszélyessége abban rejlik, hogy rendkívül alacsonyan (15-30 méter), 800 kilométer per órás sebességgel repülnek, digitális térkép alapján kerülve el az akadályokat, s így a légvédelemnek nehéz időben észlelnie ezeket. Mindazonáltal az orosz és a szír erőknek vannak olyan légvédelmi eszközeik, melyek pontosan az ilyen támadások ellen is hatékonyak – jelesül a Pancir kombinált légvédelmi gépágyús-rakétás rendszer – de a jelek szerint ezek nem voltak a kiválasztott célpont körzetében, vagy nem voltak aktívak. Az oroszok eddig is gondoskodtak arról, hogy a szíriai célpontok elleni izraeli légicsapások ne szembesüljenek érdemi ellenállással, és nem zárható ki, hogy ezúttal is így cselekedtek a nagyobb konfrontáció elkerülése érdekében. Ezt támasztja alá, hogy az amerikaiak figyelmeztették az oroszokat előre, elkerülendő az orosz áldozatokat, de ez nem vonta magával a védelem megerősítését.

(Zord Gábor László)

A CNN arról tudósított, hogy Washington több országot előre értesített a várható légicsapásokról, a Pentagon – az amerikai védelmi minisztérium – pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok informálta az orosz haderőt is. A légicsapások egyébként nem érintettek olyan térséget a homszi légibázison, ahol orosz haderő állomásozik.

A The Guardian azonban amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy oroszok is tartózkodhattak as-Sajrat légibázisán, és szerintük nem jelenthető ki, hogy Moszkva tudott volna az akcióról.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai védelmi illetékes a Reuters-nak azt mondta, egyedi akció volt az amerikai légicsapás, és nincsenek tervek további támadásokra.

Donald Trump beszéde után nyilatkozott Rex Tillerson külügyminiszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó is.

Tillerson, aki szintén Floridában tartózkodik és részt vesz a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatandó tárgyalásokon, közölte: az Egyesült Államok csaknem teljes bizonyossággal tudja, hogy az idlíbi vegyifegyver-támadáskor szaringázt vetettek be.

A megtorló légicsapásokat a miniszter „arányosaknak” minősítette. Majd ismét felvetette Oroszország felelősségét, azt állítva, hogy Moszkva nem ellenőrizte a 2013-ban Szíriával a vegyifegyver-készletének megsemmisítéséről kötött megállapodás végrehajtását. Tillerson szerint Moszkva „vagy cinkos, vagy alkalmatlan egy egyezmény végrehajtására”. Hozzátette: Moszkvát ugyan előzetesen tájékoztatták a mostani légicsapásokról, de nem kérték a beleegyezését.

Az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: a légicsapások elrendelése is bizonyítja, hogy Trump elnök felkészült a döntő cselekvésre, ha választ kell adni gyűlöletes akciókra.

Herbert McMaster arról tájékoztatott, hogy az idlíbi gáztámadásra adandó válaszcsapáshoz három opciót vázoltak fel az elnöknek, aki különösen két változatot tartott megfelelőnek, és a döntést végül csütörtökön hozta meg.

Talal Barrazi, Homsz tartomány kormányzója a szíriai állami televíziónak telefonon nyilatkozva elmondta: a legtöbb csapás a közép-szíriai tartományt érte. Szerinte az amerikai támadás a „fegyveres terrorista csoportok” és az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet céljait támogatja. Hozzáfűzte: „a szíriai vezetés és politika nem fog ettől megváltozni, nem ez volt az első csapás, és úgy vélem nem is ez lesz az utolsó”.

A szíriai ellenzék üdvözölte és rendkívül fontos válaszlépésnek nevezte az amerikai katonai akciót. Ez lehet a kezdete annak, hogy tudassák a damaszkuszi rezsimmel: nem úszhatja meg büntetlenül – üzente az Isztambulban működő Szíriai Nemzeti Koalíció nevű ernyőszervezet szóvivője.

Az al-Madzsadin libanoni televízió közölte, a szíriai hadsereg még a homszi légi támaszpont elleni amerikai rakétatámadás előtt biztonságba helyezte az ott állomásozó harci gépeinek többségét.

A Szír Arab Hadsereg Facebook-oldalán is beszámolt az amerikai csapásokról: mint állítják,  kevesebb mint 20 Tomahawk-rakéta ért célba az as-sajrati légibázison - a károkról pontos listát is készítettek, de azt csak a szír haderő szóvivője teheti nyilvánossá. „Háborúban állunk” -teszik hozzá a főként katonai propagandaanyagokat közlő közösségi oldalon.

A Kreml elítélte az amerikai lépést, mint „agressziót egy szuverén nemzet ellen”. Hozzátette: a támadás jelentős károkat okozhat az amerikai–orosz kapcsolatokban, és jelentősen akadályozza egy nemzetközi koalíció létrehozását az Iszlám Állam ellen.

Emellett kiemelték, hogy Vlagyimir Putyin szerint ez egy kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a civil áldozatok számáról Irakban.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hozzátette, hogy a szíriai hadseregnek nincsenek vegyifegyver-készletei, amelyek megsemmisítésének tényét a Vegyifegyvertilalmi Szervezet is megerősítette. 

Az RT orosz állami televízió beszámolója szerint Putyin úgy véli, az amerikai akció nemzetközi jogot sért, és „kitalált ürügy” hatására jött létre.

Az orosz alsóház védelmi bizottságának helyettes vezetője azt mondta, a Szíria elleni amerikai légicsapással Washington beleesett „a politikai kettős mérce bűnébe”. Jurij Svitkin szerint az Egyesült Államok az Iszlám Állam fegyveres csoportot használja fel eszközként saját geopolitikai céljainak elérésére.

Alekszej Puskov, az orosz felsőház információpolitikai bizottságának elnöke egyébként röviddel a légicsapás előtt közzétett Twitter-bejegyzésében arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy amennyiben katonai hadműveletet indít Szíria ellen, azzal „egy szövetségbe kerül Bushsal és Obamával”.

Eközben folyamatosan érkeznek a nemzetközi reakciók az amerikai rakétatámadásra: a külföldi vezetők többsége kiállt az USA mellett, sokan aggodalmuknak adtak hangot, Irán pedig határozottan elítélte a Szíria elleni amerikai légicsapásokat.

Trump szerdán elítélte a „szörnyű” vegyi támadást: az amerikai elnök közölte, az Aszad-rezsim ilyen akcióit „nem lehet tolerálni”, és mindez megváltoztatta a Szíriáról kialakított képét.

Helyi idő szerint csütörtökön szavazás nélkül ért véget az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a feltételezett vegyifegyver-támadással összefüggésben összehívott második rendkívüli ülése.