A külföldi vezetők többsége nyilatkozatában helyeselte, sokan aggodalmuknak adtak hangot, Irán pedig elítélte a Szíria elleni amerikai légicsapásokat.
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu azt mondta, Izrael teljes mértékben támogatja az amerikai elnök döntését – írja a The Guardian.
A Downing Street szóvivője is közölte, hogy a brit kormány támogatja az amerikai akciót, amely megítélésük szerint megfelelő válaszlépés volt. Sir Michael Fallon védelmi miniszter a BBC-nek elmondta, a brit kormány az amerikai akció előkészítése során, az utóbbi néhány napban „szoros kapcsolatban állt” Washingtonnal.
Ausztrália miniszterelnöke, Malcolm Turnbull is úgy nyilatkozott, hogy „határozottan támogatja” az amerikai döntést, mely „arányos és célzott” válasz a szíriai rezsim „sokkoló háborús bűncselekményére”.
Törökország is helyesli az amerikai légicsapásokat. Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes kifejezte arra vonatkozó reményét, hogy a művelet hozzájárul a szíriai béke megteremtéséhez. az Aszad-rezsimet alaposan meg kell büntetni a nemzetközi porondon – jelentette ki. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő azt mondta, az amerikai csapás pozitív válasz Bassár el-Aszad szír elnök háborús bűntetteire.
Lengyelország ugyancsak támogatja az amerikai légicsapásokat Szíria területén – mondta Rafal Bochenek, a kabinet szóvivője. „Az Egyesült Államok bizonyosan a világbéke- és rend szavatolója. Vannak olyan helyzetek, amikor reagálni kell, helyzetek, amikor tényleges lépéseket kell tenni” – közölte, hozzátéve, hogy az elmúlt években voltak jogsértései a szíriai rezsimnek, de senki sem reagált rájuk.
Angelino Alfano olasz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette a további atrocitások megakadályozása érdekében. Hozzátette: Olaszország megérti az amerikai válaszlépés okait.
Szaúd-Arábia is támogatásáról biztosította Washingtont, és kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök bátor döntést hozott – jelentette ki a szunnita királyság belügyminisztériumának egyik illetékese, akit az SPA, az ország hivatalos hírügynöksége idézett. A nyilatkozó szerint Trump lépése válasz volt a damaszkuszi rendszernek saját népe ellen elkövetett bűncselekményére.
Abe Sinzó japán miniszterelnök azt mondta, indokoltnak látja a megtorlást, és támogatja az amerikai kormány eltökéltségét abban, hogy megakadályozzák a vegyi fegyverek használatát.
Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár telefonon egyeztetett a szíriai helyzetről. Közös közleményben leszögezték, egyedül Aszad felelős azért, hogy a vegyi fegyverrel elkövetett „mészárlás” után egy amerikai légicsapás lerombolt egy szíriai katonai célpontot. A francia külügyminiszter pedig kijelentette, Oroszországnak és Iránnak meg kell értenie, hogy értelmetlen támogatni Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Az amerikai hadsereg szerepvállalásának növelése Szíriában „figyelmeztetés a bűnös rezsimnek”.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Hua Csun-jin kiemelte, hogy Kína mindig is ellenezte az „erőszak alkalmazását”. Azonban hozzátette, bármely ország, szervezet vagy egyén által, minden körülmények között ellenzi a vegyi fegyverek alkalmazását. Sürgősen tenni kell valamit annak érdekében, hogy megakadályozzák a szíriai helyzet „további romlását” – jelentette ki.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Bahram Kászemi közölte, hogy határozottan elutasítanak minden ehhez hasonló egyoldalú lépést. „Az ilyen lépések sokkal bonyolultabbá teszik az országban kialakult helyzetet, egyben megerősítik a terroristák pozícióit és rontják a helyzetet a régióban” – fogalmazott.
Indonézia aggodalmát fejezte ki az USA „egyoldalú lépése” miatt. „Az ENSZ Biztonsági tanácsának előzetes engedélye nélkül végrehajtott katonai műveletek nincsenek összhangban a nemzetközi jog alapelveivel” – figyelmeztetett Arramanatha Nasir indonéziai külügyi szóvivő, egyúttal elítélve a Washington lépését kiváltó gáztámadást. Hangsúlyozta, hogy országa szerint a béke és stabilitás csak párbeszéddel és politikai úton érhető el Szíriában.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üdvözölte pénteken a Szíriában végrehajtott amerikai légicsapásokat, mondván, hogy azok „kellő határozottságot” mutattak a „barbár vegyifegyver-támadásokra” válaszul, amelyek elkövetésével a damaszkuszi rezsimet vádolják. „Az Európai Unió együtt fog működni az Egyesült Államokkal a szíriai brutalitás felszámolásán” – jelentette ki Tusk a Twitteren.
Később Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, amely szerint Washington arról tájékoztatta az EU-t: a „korlátozott” légicsapások célja az volt, hogy elrettentsen az újabb gáztámadásoktól. A brüsszeli testület vezetője határozottan elítélte a vegyi fegyverek használatát, és leszögezte, hogy erre választ kell adni, ezért „megérti” az elrettentő lépéseket. „Világos a különbség a katonai célpontokra irányuló légicsapások között és a civilek elleni vegyifegyver-támadások között” – fogalmazott. „Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket a szíriai erőszakspirál felszámolása és a tartós béke megteremtése érdekében” – hangsúlyozta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon véleményének adott hangot, hogy a történtekért a szíriai rezsimet terheli a teljes felelősség. „A vegyi fegyverek bárminemű használata elfogadhatatlan, nem maradhat következmények nélkül, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni” – közölte. Hozzátette, az észak-atlanti szövetség szerint a vegyi fegyverek használata fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
Az Egyesült Államok masszív rakétatámadást intézett manőverező robotrepülőgépekkel péntek hajnalban a szíriai Homsz egyik légibázisa ellen, megtorlásul a keddi feltételezett vegyifegyver-támadásért, amelynek elkövetésével a damaszkuszi rezsimet vádolják. A Kreml elítélte az amerikai lépést, mely „agresszió egy szuverén nemzet ellen”, és Moszkva bejelentette: felfüggeszti az orosz–amerikai repülésbiztonsági megállapodást.
A 24.hu megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte: a magyar kormány természetesen elítél minden vegyifegyver-támadást, és a történtek is megerősítik, hogy a szíriai konfliktus tárgyalásos úton történő rendezése nem tűr halasztást.
„Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ott élőknek ne kelljen ilyen szörnyűségeket átélniük. Az Iszlám Állam elleni harcot is folytatni kell, a terrorszervezetet le kell győzni. Amíg ez nem történik meg, addig a térségben nem lesz béke, és az illegális bevándorlás is folytatódni fog. A hosszú távú béke megteremtésének alapvető feltétele az amerikai és az orosz fél együttműködése” – jelentették ki.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, „Magyarországnak, Európának, de azt gondolom, az egész világnak is az az érdeke, hogy mielőbb jöjjön létre egy amerikai–orosz megállapodás a szíriai rendezésről. Ugyanakkor (...) nem túlságosan pesszimista az a kijelentés, hogy ettől most vagyunk a legmesszebb” az elmúlt éveket figyelembe véve – írja az MTI.
Szijjártó Péter kérdésre azt is mondta: a magyar kormánynak eddig is világos volt az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a terrorellenes küzdelem – amelynek az egyik fő színtere éppen Szíria – talán a legfontosabb feladata ma a civilizált világnak. „És mivel Magyarország éppen az elmúlt időszakban tett újabb vállalásokat a terrorellenes küzdelemben, ezért a kétoldalú kapcsolatokra ennek a konfliktusnak eddig nem volt hatása” – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken hangsúlyozta, az éjszakai világpolitikai fejlemények aláhúzzák annak jelentőségét, hogy a biztonság és a rendezettség milyen fontos. Magyarországnak – legyen szó háború, fegyverkezés, béke vagy migráció kérdéséről – mindig az a legfontosabb, hogy az itt élő emberek és az itt működő beruházások biztonságban legyenek, és „ebben nem ismerünk kompromisszumot” – jelentette ki.
