Szükség esetén Washington kész a további cselekvésre
Szíriában – jelentette ki Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pénteki ülésén. Haley azt mondta: az Egyesült Államoknak az idlíbi gáztámadás után, csütörtökön Szíriára mért légicsapásai teljes mértékben
igazoltak voltak.
Szerinte Bassár el-Aszad szíriai elnök azért követte el a vegyifegyver-támadást, mert azt hitte, megúszhatja. Tudta, hogy Oroszország támogatja.
Ez azonban most megváltozott – mondta a nagykövet, aki hangsúlyozta, hogy most új szakasz következik Szíriában, és politikai megoldást kell találni erre a rémséges konfliktusra
.
Haley előtt szólalt fel Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Vlagyimir Szafronkov, aki törvénytelennek
nevezte és elítélte az amerikai légicsapást. Leszögezte, hogy komoly következményei lehetnek a térség stabilitására és a nemzetközi politikára nézve is.
Ha Moszkva megszavazta volna a korábbi hét ENSZ-határozatot, akkor Bassár el-Aszad szíriai elnöknek már korábban nemzetközi szankciókkal kellett volna szembenéznie – ezt már Matthew Rycroft brit ENSZ-nagykövet hangoztatta.
A tanácskozást megnyitó beszédében az ENSZ politikai ügyekért felelős igazgatója, Jeffrey Feltman – utalva a péntekre virradóra végrehajtott amerikai légicsapásokra – leszögezte, hogy az azonnali közvetlen akcióra éppen a szíriai nép védelme érdekében van szükség, ám hozzátette, hogy ennek „az ENSZ elvei szerint és a nemzetközi jog alapján kell megtörténnie”. Feltman szerint a civil lakosságot „nem lehet megvédeni, ha a kormányzat és az ellenzék is büntetés nélkül cselekedhet és ha a szíriai kormánynak továbbra is megengedik, hogy a saját népe rovására megsértse az emberi jogokat”.
Az BT ülésével egy időben jelent meg a hír, miszerint két szíriai katonai repülőgép felszállt pénteken az előző éjjel megtámadott Sarját légi támaszpontról, és támadásokat hajtott végre a környéken. A bázis le- és felszállópályája részben ismét üzemel, a gépek közép-szíriai Palmüra közelében lévő célpontokat támadtak – írta az MTI beszámolója szerint a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet.
A szíriai ellenzéki csoportok nagy részét tömörítő Tárgyalási Főbizottság (HNC) fel is szólította az Egyesült Államokat, hogy hozzon a szíriai légierőt földre kényszerítő intézkedéseket.
A Fehér Ház sajtófőnöke, Sean Spicer közben Twitter-oldalán nem sokkal korábban megjelentetett egy képet, amin az amerikai elnök és kísérete látható, amint tájékoztatást kap a szíriai légicsapások eredményéről.
Az Egyesült Államok pénteken hajnalban mért manőverező robotrepülőgépekkel csapást a szíriai hadsereg homszi légitámaszpontra, amit azzal indokolt, hogy szerinte a szíriai kormányhadsereg vegyi fegyvert, szaringázt vetett be Idlíb tartományban.
Moszkva nem késlekedett a válasszal: kemény kijelentéseket tett és egy olyan lépést is bejelentett, ami igen veszélyes helyzetet teremthet.
Oroszország ugyanis úgy döntött, felfüggeszti a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölését és a légi bevetések biztonságának szavatolását célzó orosz–amerikai memorandum hatályát. A repülésbiztonsági megállapodás felfüggesztésével az USA lényegében nem rendelkezik majd információkkal arra vonatkozóan, merre repülnek az orosz gépek, és milyen bevetéseket hajtanak végre. A döntést a moszkvai diplomáciai tárca a szíriai légibázisra mért amerikai katonai csapással indokolta.
Ez azért rendkívül veszélyes, mert két világhatalom fegyveres erői tevékenykednek majd úgy a polgárháború sújtotta országban, hogy nem rendelkeznek majd pontos információkkal egymás csapatmozgásairól. Mindeközben Moszkva a kormányhű erőket támogatja, míg Washington bevallottan Aszad elnök ellenlábasa.
Moszkva emellett kérte, hogy az incidens miatt hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését – ez később meg is történt.
A Kreml elítélte az amerikai lépést, mint „agressziót egy szuverén nemzet ellen” – írja a Guardian. Dmitrij Peszkov szóvivő kiemelte, hogy a támadás jelentős károkat okozhat az amerikai–orosz kapcsolatokban, és akadályozza egy nemzetközi koalíció létrehozását az Iszlám Állammal szemben. Emellett kiemelték: Vlagyimir Putyin szerint az akció kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a civil áldozatok számáról Irakban.
Maga az amerikai támadás egyébként, bár több halálos áldozattal is járt, nem okozott jelentős károkat a szír kormánycsapatoknak. A támadás következményeiről Jevgenyij Poddubnij orosz újságíró tett közzé felvételeket, amelyeken a károk mellett az is látszik, hogy több olyan bunker is teljesen érintetlen maradt, amelyekben a szír légierő vadászgépeit tárolják.
Teljesen épen maradt szír harci gép és a támadás során elpusztult felszerelés:
Jevgenyij Poddubnij, a Rosszija 24 csatorna haditudósítója a szíriai háború kezdete óta több dokumentumfilmet is készített a helyszínről, többek között Aleppóból is. Korábban a dél-oszétiai és az ukrajnai frontokról is tudósította az orosz hírcsatorna nézőit.
A televíziókban és az internetes portálokon is az ő felvételei láthatók a légibázist ért támadás következményeiről.
A már idézett Dmitrij Peszkov szóvivő a támadás után azt is hangsúlyozta: a szíriai hadseregnek nincsenek vegyifegyver-készletei, amelyek megsemmisítésének tényét a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet is megerősítette. A szóvivő szerint az orosz elnök úgy véli, tovább súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a vegyi fegyver terroristák által történt bevetését. Az RT orosz állami televízió beszámolója szerint Putyin úgy véli, az amerikai akció nemzetközi jogot sért, és „kitalált ürügy” hatására jött létre.
Az orosz alsóház védelmi bizottságának helyettes vezetője pedig azt mondta, a Szíria elleni amerikai légicsapással Washington beleesett „a politikai kettős mérce bűnébe”. Jurij Svitkin szerint az Egyesült Államok az Iszlám Állam fegyveres csoportot használja fel eszközként saját geopolitikai céljainak elérésére.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben provokációnak minősítette a légicsapást, egyben kifejezve reményét, hogy az nem okoz helyrehozhatatlan kárt Oroszország és az Egyesült Államok viszonyában – írja az MTI.
Lavrov határozottan elítélte a támadást, és miként korábban Vlagyimir Putyin nevében a Kreml szóvivője, ő is agressziónak nevezte. Kijelentette, Moszkva magyarázatot fog követelni Washingtontól a történtek miatt. A támadás az Irak elleni 2003-as nyugati támadásra emlékezteti. Elmondta, nincs tudomása arról, hogy orosz katonák sérültek volna meg a támadásban.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint egyébként minden szakember számára „nyilvánvaló”, hogy a manőverező repülőgépekkel végrehajtott csapást előre eltervezték, még a szíriai Idlíb tartománybeli „események” előtt döntöttek róla, és a gáztámadás csak ürügyül szolgált az erődemonstrációhoz.
Szintén az MTI idézi Leonyid Szluckijt, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnökét, aki mindemellett úgy vélekedett, hogy a szíriai incidens nem hiúsítja meg Rex Tillerson amerikai külügyminiszter jövő hétre tervezett moszkvai látogatását. „Helyre kell állítanunk a párbeszédet. Fogadnunk kell Tillersont” – jelentette ki.
Marija Zaharova, a külügyi tárca szóvivője pedig azt hangoztatta, hogy a Szíria elleni támadásnak „nyilvánvalóan” amerikai belpolitikai indítéka volt. Mint mondta, Washington a kiélezett elnökválasztási kampány után még nem alakította ki külpolitikai koncepcióját, amit a szóvivő összefüggésbe hozott azzal, hogy az Egyesült Államok több politikai intézménye „a legnagyobb mértékben akadályozza” az új kormányzat munkáját. Úgy vélekedett, hogy a Szíriára mért csapáshoz hasonló önérvényesítő lépések nélkülözik a logikát, értelmetlenek, veszélyesek, és akadályozzák a nemzetközi terrorizmus elleni közös harcot, amelynek nincs alternatívája.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje a Magyar Nemzetnek elmondta: az esetleges szíriai és orosz lépésekkel kapcsolatban egyelőre csak retorikai válaszokat láthattunk, és könnyen lehet, hogy a légicsapásnak nem lesz kézzelfogható, tényleges következménye, sőt az is lehet, hogy az amerikaiak üzenetét az Aszad-kormány el fogja fogadni.
A szakértő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy napjainkra az orosz–szíriai kapcsolatokban is kialakult egyfajta feszültség akörül, hogy mennyire tudják kordában tartani Damaszkuszt. Így ha az amerikai rakétatámadások nyomán a szíriai hadsereg visszafogná magát a hasonló támadások terén, az az oroszok szempontjából is egy pozitív következmény lenne, hiszen így az Aszad-kormányt könnyebben tárgyalóasztalhoz tudná kényszeríteni – ugyanis az oroszok már le szeretnék zárni a szíriai konfliktust.
Szalai Máté szerint habár az oroszok most egyre erősebb nyilatkozatokat tesznek, ez még korántsem jelenti azt, hogy ebből egy komoly amerikai–orosz konfrontáció következne. A jövő héten ugyanis az amerikai külügy illetékesei Moszkvába látogatnak, ha ott rendezni tudják a konfliktust, az sokat jelentene a probléma megoldása szempontjából.
Hozzátette: ez egy arányos és precíz válaszcsapás volt a hét eleji vegyifegyver-támadásra, ami semmiképpen nem jelent teljes háborút az Egyesült Államok és Szíria között, inkább egy üzenetjellegű támadás volt, mellyel az amerikaiak most megüzenték, hogy a szíriai kormányerők a továbbiakban nem használhatnak vegyi fegyvereket.
###HIRDETES2###
Donald Trump amerikai elnök a floridai rezidenciáján rövid beszédben jelentette be döntését a szíriai célpontok elleni támadásokról. Megismételte, hogy mélyen megrendítette őt a szíriai Idlíb tartományban végrehajtott gáztámadás.
A szíriai as-Sajrat légibázis elleni légicsapást a Pentagon szerint 59, a USS Porter és Ross rombolókról indított csapásmérő robotrepülőgéppel hajtották végre péntek hajnalban. Az 1500-2000 kilométer hatótávolságú BGM-109 Tomahawkot általában egy ötszáz kilós „harci résszel”, azaz robbanófejjel szerelik fel, mely többféle célpont ellen is hatásos, például betonfödémet is át tud törni, hogy a célpont belsejében robbanjon.
