A török államfő az állásfoglalásban egyben figyelmeztetett az Európában erősödő iszlámellenességre és rasszizmusra, ami – mint fogalmazott – megmérgezi Törökország viszonyát az unióval.
Erdogan országa stratégiai céljaként jellemezte a csatlakozási folyamatot, amit Ankara a kölcsönös tisztelet és egyenrangúság alapján tart megvalósíthatónak. A török államfő ezzel összefüggésben pozitív példaként említette meg a menekültügyi válságban történő együttműködést. Hangsúlyozta: Törökország „a legmagasabb szintre kívánja emelni együttműködését az EU-val olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, a gazdaság, az energia, a vámunió és a csatlakozási tárgyalások”.
A mostani nyilatkozat kapcsán megfigyelők emlékeztettek arra, hogy a múlt héten Erdogan még jóval élesebb hangot ütött meg az EU-val szemben, hangoztatva, hogy Ankara „búcsút int” Brüsszelnek, amennyiben az unió „nem tartja meg az ígéreteit”, illetve nem nyit meg újabb tárgyalási fejezeteket a csatlakozási folyamatban.
Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét, ám a tárgyalások csak 2005-ben indultak meg, és az elmúlt csaknem 12 évben nem sikerült jelentős haladást elérni. Erdogan arról is népszavazás kezdeményezését javasolta, hogy Törökország folytassa-e a csatlakozási tárgyalásokat, ha az unió nem hajlandó a fejlődés jeleként újabb tárgyalási fejezetet megnyitni.
Az Európa-napon az Európai Unió tagországaiban arra a napra emlékeznek, amelyen 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter első ízben ismertette a Saar-vidék közös francia–német igazgatás alá helyezéséről szóló elképzelést, vagyis a majdani integrált Európa magvát.
