Ha Donald Trump amerikai elnök nagy nevetésekkel tarkított februári találkozója Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel olyan volt, mint egy baráti eszmecsere, akkor a Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tartott mai sajtótájékoztatója leginkább arra a kínos jelenetre hasonlított, mikor az igazgató bácsi elbeszélget (ezúttal 82 éves) diákjával. Persze az üzleti életből érkező Trump türelmetlen, ugyanakkor gyakorlatias „Gyerünk, csináljuk meg!” hozzáállását akár még kamatoztathatná is a konfliktusban, azonban egy ilyen több évtizedes, mélyen gyökerező problémát aligha lehet egy csapásra megoldani. Márpedig abból, amit az elnök elmondott – és azt megszámolni is nehéz, hányszor hangzott el a „béke” szó –, úgy tűnik, hogy ő mégis ezt tervezi. Abbász mindenesetre végig serényen bólogatott, és egy „új lehetőségnek” nevezte Trumpot, arab beszédét pedig egyetlen angol mondattal törte meg: „Reménykedünk.” Akkor azonban alighanem kissé megrendült hite, mikor az amerikai elnök visszavéve a szót becenevén csak „Bibi” Netanjahunak nevezte az izraeli kormányfőt.
Ha a hogyanra nem is adott választ a Trump–Abbász találkozó – ezúttal újságírói kérdéseket sem engedélyeztek –, az legalább egyértelműen kiderült, hogy az amerikai elnöknek nagyon is van étvágya a konfliktus rendezésére. „Mindig azt hallottam, hogy talán a legkeményebb kihívás az izraeli–palesztin béke megteremtése. Bizonyítsuk be, hogy ez nem igaz!” – fordult oda a palesztin elnökhöz, és vagy egy tucatszor kijelentette, hogy kész a tárgyalások élére állni. Kétségtelen, hogy a konfliktus megoldása óriási trófea lenne a sokszor lesajnált elnöknek – és garantált Nobel-békedíj –, a bökkenő csak az, hogy személye még nem változtat semmin, a problémák és a tárgyalófelek változatlanok. „Két készséges félre van szükségünk. Hiszünk benne, hogy Izrael készséges. Hiszünk benne, hogy a palesztinok is készségesek. És ha ez tényleg így van, akkor meg fogunk állapodni” – jósolta derűlátó egyszerűséggel, ugyanakkor a probléma elevenére tapintva.
Trump javára szól, hogy elméletileg tiszta lappal indul. Valószínűleg erre próbált utalni februárban is, amikor arról beszélt, hogy egyállami vagy kétállami megoldás, neki mindegy, csak mindkét fél akarja, és béke legyen. Abbásznak abban is igaza volt, hogy az Egyesült Államok új elnöke mindig új lehetőséget is jelent, hiszen ő még nem futott neki a problémának, amibe eddig mindenki bicskája beletört. Csakhogy Trump lapja azért mégsem olyan tiszta. Mikor például az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről beszél, akkor olyan vörös vonalat lép át, mellyel nemhogy a békét nem segíti elő, de egy újabb intifádát (felkelést) kockáztat. A közel-keleti ügyekben legfőbb tanácsadója pedig veje, a zsidó Jared Kushner, akivel már a kampány során egyértelművé tették az elnök Izrael-barátságát. A palesztin elnök persze most sem tehet mást, mint hogy reményét a mindenkori amerikai elnökbe helyezi, hiszen az Egyesült Államok nélkül nincs megoldás – no meg pénz sem.
Trump mindenesetre nekiveselkedik egy újabb békefolyamatnak (a legutóbbi érdemi 2014-ben fulladt kudarcba), amelyet akár már május második felére tervezett izraeli látogatása során elindíthat. Kérdés, hogy milyen csomagot visz magával. Ha például az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését tényleg meglépi, akkor valószínűleg azzal a lendülettel kukába is dobhatja minden béketervét. És kérdés az is, milyen fogadtatásra talál. Főként a palesztin részről, akiket egyre súlyosabb belső megosztottság gyötör. A 82 esztendős és mind fáradtabbnak tűnő Abbászban egyre kevesebben bíznak, támogatottsága is alacsony. Közben a Gázai övezetet uraló radikális Hamásszal – minap elfogadott új, mérsékeltebb alapokmánya ellenére is – szintén kezd elmérgesedni a Ciszjordániát irányító Fatah viszonya, és velük tárgyalni sem lehet, ezúttal is első dolguk volt elhatárolódni a palesztin elnök szavaitól. Ami a zsidókat illeti, Barack Obama után Trump mindenképpen normalizálhatja a kissé fagyossá vált viszonyt, ezért biztosan készséget mutatnának. Különösen, hogy miközben elnökök és béketervek jönnek-mennek, az üzlet marad a régiben: az Egyesült Államok éppen a napokban hagyott jóvá egy 440 millió dolláros fegyvereladást Izraelnek.