A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament plenáris ülése, a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport kezdeményezése értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.
Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta. A javaslatot jegyző négy baloldali frakciónak összesen csak 362 tagja van, vagyis az állásfoglalást rajtuk kívül is többen támogatták, feltehetően az Európai Néppártból is. (Frissítés: már elérhetőek a szavazási listák, ebből kiderül, hogy 67 néppárti képviselő támogatta az indítványt).
A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy a parlament szavazhasson az uniós szerződés 7. cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.
A parlament először a négypárti szövegről szavazott, ezt a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), a Zöldek – Európai Szabad Szövetség és az Európai Egyesült Baloldal – Északi Zöld Baloldal közösen jegyzi. A másikat a Fidesz–KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be. Utóbbiról nem szavaztak, mert a baloldali javaslat elfogadásával okafogyottá vált.
Némi meglepetésre mind a két indítvány felvetette – a baloldali közvetlenül – az EU-szerződés sokat emlegetett 7. cikkének alkalmazását, ami az egyetlen igazi szankció, amelyet az unió bevethet egy renitens tagállammal szemben. Ha valóban kezdeményezni akarják a 7. cikk bevetését, ahhoz kétharmados többség, vagyis több mint 500 támogató képviselő kellene.
A magyar kormánypárti EP-delegáció közleménye szerint felháborító határozat született, az elfogadott szöveg ráadásul a „valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmaz”. A fideszes és kereszténydemokrata képviselők szerint a kötelező betelepítési kvóták miatt nő a nyomás a magyar kormányon, sőt kifejezetten Soros György folyamatos nyomásgyakorlását emlegetik.
A határozat által előirányzott vizsgálat várhatóan legalább fél évet vesz igénybe, tehát nem sokkal a magyar országgyűlési választás előtt fog elkészülni a jelentés – emlékeztet a fideszes EP-delegáció, amely szerint ez így alkalmas lehet az eredmény befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője egy más témában tartott sajtótájékoztatóján úgy reagált: mindenkinek fájdalmas lenne a 7. cikkely életbe léptetése, de nem hisz a megvalósulásában. Ez egy folyamat kezdete, „megküzdünk, és remélem, meg is nyerjük” – fogalmazott.
Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő a szavazás után úgy reagált: a hazai, EU-párti többség tagjai „hatalmas szövetségest nyernek az orbáni önkény elleni harcunkhoz: választott képviselői útján most egész Európa üzeni Orbánnak, hogy vége a pávatáncnak, nem tűrik tovább egy demokrácia- és EU-ellenes diktatúra fokozatos kiépítését az unión belül”. A szocialista politikus szerint fontos leszögezni, hogy a 7. cikkely alkalmazása nem jelent közvetlen gazdasági szankciót, hanem kifejezetten Orbán Viktor és kormányzatának politikai-jogi felelősségét firtatja.
„Az Európai Parlament döntésével világossá tette, hogy nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni” – írta a szavazás után kiadott közleményében Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője, a javaslat egyik előterjesztője. Szerinte a lex CEU, a civil szervezetek vegzálása, az Állítsuk meg Brüsszelt! kampány, a menekültügyi szabályozás és gyakorlat még a Fidesz pártcsaládja, a néppárti képviselők számára is elfogadhatatlan. „Az európai intézmények eddiginél határozottabb fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának” – írta Jávor.
Az EU-szerződés 7. cikkelye az egyetlen eszköz, amellyel az unió valóban szankcionálni tudja, ha egy tagállamban vállalhatatlan politikai folyamatok indulnak be. Az eljárást a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság kezdeményezheti, az EP esetében kétharmados többséggel. A 7. cikkely többlépcsős, és emiatt szinte végigjárhatatlan folyamatot jelent. Első lépésként a tanács – a Miniszterek Tanácsának általános ügyi formációja – négyötödös többséggel megállapíthatja, hogy az uniós értéket veszély fenyegeti. Ezalatt és ezután az érintett tagállamot meg kell hallgatni, ajánlásokat kell megfogalmazni számára, és végrehajtásukat aztán ellenőrizni kell. Ha akkor sem történik változás, a tagállamok egyharmada vagy az EB felhatalmazásával a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács kimondhatja, hogy a tagállam valóban sérti az értékeket. Ha ez megtörténik, a tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, ez akár a szavazati jogok felfüggesztését is jelentheti.
Bár a kormány nem tervezi sem a lex CEU, sem a civiltörvény visszavonását, az Atv.hu információi szerint a szerdai szavazás mégiscsak presszionálta valamennyire a miniszterelnököt. A portál kormányközeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy hajlanának a „lehetetlen” határidők módosítására a CEU kapcsán, így a 2018. szeptemberi időpont visszaállítására, arra ugyanakkor nem számítanak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a lex CEU-t.
A civiltörvény esetében pedig megvárnák a Velencei Bizottság szakvéleményét, és lemondanának arról, hogy a szervezeteknek közzé kelljen tenni a honlapjukon és az általuk kiadott sajtótermékekben, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ahhoz viszont ragaszkodnának, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek legyenek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat, és hogy ez megjelenjen az állam által működtetett Civil Információs Portálon is.
Menetrend
– Az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) kidolgozza a 7. cikkely formális elindításához, aktiválásához szükséges határozat szövegét.
– Az Európai Parlament szavaz a LIBE által elkészített javaslatról. Ha ezt elfogadják, a Miniszterek Tanácsához kerül az ügy. Nagy eséllyel pedig el is fogadják, hiszen a mostani döntésnél is megvolt a többség.
– A Miniszterek Tanácsa négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, az adott tagállam megsérti az uniós szerződésnek az alapértékeket tartalmazó 2. cikkelyét. Ez az első pont, ahol elakadhat a folyamat, mert jelentős többségre van szükség a folytatáshoz. Az uniós tagállamok még nem nyilatkoztak, így egyelőre kérdés, hogyan szavaznak majd. Amennyiben a döntés mégis megszületik, jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is. Itt még nincs semmilyen jogi szankció.
– A Miniszterek Tanácsa ezután rendszeresen ellenőrzi, hogy továbbra is fennáll-e a veszélye az alapértékek megsértésének. Erre egyébként nincs konkrét határidő vagy menetrend meghatározva. Amennyiben a veszélyt indokoltnak látják, átkerül az ügy az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácshoz.
– Az Európai Tanács egyhangúan megállapíthatja, hogy az uniós alapértékeket súlyosan és tartósan megsérti az adott tagállam. Itt szinte biztosan megakad az eljárás. Arra lenne szükség, hogy Magyarország kivételével minden uniós állam vezetője megszavazza, márpedig Lengyelország már korábban jelezte, hogy nem fog támogatni egy ilyen eljárást. Ha mégis születne egyhangú döntés, az ügy ismét visszakerülne a Miniszterek Tanácsához.
– A Miniszterek Tanácsa minősített többséggel dönthet szankció alkalmazásáról, ez jelentheti akár a kifizetések, de a szavazati jog felfüggesztését is.
