Egyre nagyobb az esélye, hogy jövőre ellátogat Romániába a pápa, sőt valószínűsíthető, hogy Erdélyt is felkeresi – de az továbbra is bizonytalan, hogy a vizit kitér-e a székelyföldi Csíksomlyóra. A pápalátogatás kérdése központi témája volt a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia tavaszi, a napokban Kolozsváron rendezett ülésének. Ezen Muary Buendia bukaresti apostoli nuncius arról tájékoztatta a püspököket, hogy Ferenc pápa valóban szeretne eleget tenni a római, illetve görögkatolikus püspökök közös testülete tavaly ősszel megfogalmazott meghívásának, és az egység jegyében szeretne látogatást tenni Romániában. Sőt, Ioan Robu bukaresti érsek úgy fogalmazott, „majdnem biztos” az egyházfő 2018-as látogatása, amely szerinte alkalmat nyújtana arra, hogy ebből az alkalomból avassanak boldoggá hét, a kommunizmus idején börtönben elhunyt román görögkatolikus püspököt. A püspöki konferencia közleménye szerint néhány főpásztor személyes meghívót is küldött a pápának, hogy keresse fel az általuk képviselt egyházmegyét, közösségeket, zarándokhelyeket, köztük Balázsfalvát, Csíksomlyót, Máriaradnát és Bákót. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ezzel kapcsolatban az MTI-nek úgy nyilatkozott: a püspöki konferencia megszavazta, hogy a pápa Csíksomlyón találkozzék a romániai katolikus egyházban többségben lévő magyar híveivel, az erre vonatkozó meghívót ezen a héten küldi el Rómába.
Ebből az következik, hogy a gyulafehérvári érsekség beadta a derekát az ügyben. Egy hónappal ezelőtt az erdélyi római katolikusok még úgy vélekedtek, mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, és amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány által garantált kisebbségi és felekezeti jogaikat. Jakubinyi György áprilisban azután adott ki kemény hangú állásfoglalást a témában, hogy vatikáni látogatása alkalmával Klaus Iohannis román államfő másodjára is meghívta Romániába Ferenc pápát. Az érsekség sérelmezte többek között, hogy a román állam nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatta vissza az elkobzott egyházi javakat, a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozása ügyében pedig a tanintézet működését is ellehetetlenítő ügyészségi eljárás folyik. Sokatmondó, hogy a bukaresti nuncius a kolozsvári konferencián leszögezte: a pápa sehova sem mehetne, ha a látogatás előfeltételének tekintené a katolikus sérelmek rendezését.
Ferenc pápa romániai látogatásának helyszínei nagyban függnek majd a bukaresti ortodox patriarchátus beleegyezésétől. Ezen a téren nem sok jót ígér II. János Pál pápa 1999-ben tett romániai vizitje, amely egyébként történelminek számított, mert első ízben látogatott el a katolikus egyház feje egy többségében ortodox vallású országba. Teoctist akkori pátriárka lobbija miatt ugyanis akkor a szentatya Erdélyt nem kereste fel. Román politikai és egyházi körökben nyílt titok, hogy Bukarest jövőre a propaganda szintjén mindenképpen összekötné a pápa vizitjét Erdély és Románia egyesülése századik évfordulójának megünneplésével. Márpedig ebbe ortodox szemszögből nyilvánvalóan nem fér bele, hogy Ferenc pápa ellátogasson az idén 450 éves búcsújáról, az összmagyarság legjelentősebb keresztény zarándoklatáról nevezetes Csíksomlyóra.
Lapunk információi szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Bukaresten kívül a pápa legfeljebb két másik helyszínt keres fel Romániában, erre pedig nagy eséllyel pályázik a görögkatolikus nagyérsekség székhelye, Balázsfalva, de a moldvai Bákó is, ahol szintén nagy számban élnek katolikusok, elég csak a csángó magyarokra gondolni. Úgy tudjuk, a románok intenzíven lobbiznak, hogy a pápa felkeresse az egyesülést kimondó 1918-as román nagygyűlés helyszínét, Gyulafehérvárt is.
