Hogyan jutott idáig a magyar ügy? – A plakátkampány verte ki a biztosítékot

Az Európai Néppártban különösen a lengyelek követelik, hogy állítsák meg Budapestet. Háttér az EP-szavazásról.

Néppártosok, akik igennel szavaztak

Az nem meglepetés, hogy megszavazta a javaslatot Frank Engel luxemburgi képviselő, hiszen ő már korábban is, egy belső levelezésben arra szólította fel fideszes képviselőtársait, hogy lépjenek ki az EU-ból. Az már inkább, hogy a lengyel Polgári Platform képviselői – köztük Danuta Hübner korábbi lengyel EU-biztos, illetve Jerzy Buzek, volt lengyel miniszterelnök és EP-elnök – is testületileg igennel voksoltak. Jelzésértékű lehet a CDU-s német Christian Ehler igen szavazata.

Az erős politikai állásfoglalást tartalmazó határozat részletesen felsorolja a magyar kormány elmúlt néhány évben kifogásolt intézkedéseit. Kiemeli, hazánk tavaly a menedékkérelmek 91,54%-át elutasította, a Népszabadságot ellehetetlenítette, a szólásszabadságot, médiapluralizmust korlátozta. Szóvá teszik az alkotmányos rendszerrel, az igazságszolgáltatással és egyéb intézmények függetlenségével, valamint a korrupcióval és összeférhetetlenségi szabályok megsértésével kapcsolatos aggályaikat. Az előterjesztők szerint az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány megtévesztő és elfogult, kifogásolják a Közép-európai Egyetemmel és a civil szervezetekkel kapcsolatos intézkedéseket. Összességében pedig mindezek „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve”. A rendelkezés világossá teszi, a „magyar ügy” egyfajta próbaként is szolgál: az EU ezen keresztül bebizonyíthatja, hogy képes az alapvető értékeket megkérdőjelező tagállamokat szankcionálni, illetve a többieknek példát statuálni – mint említi, más tagállamokban is aggasztó tendenciák mutatkoznak.

A határozat arra utasítja az Európai Parlament állampolgári jogokért (LIBE) felelős szakbizottságát, készítsen a magyarországi helyzetről szóló, indokolással ellátott különjelentést. Ha a jelentés a 7. cikkely megalapozottságát támasztja alá, ennek megszavazásával az EP felkéri az Európai Tanácsot az eljárás megindítására.

S vajon hogyan reagált minderre a néppárti Fidesz-frakció? Felháborodott hangú közleményükben azt írják: az EP olyan, Magyarországot elítélő határozatot fogadott el, „amelynek célja az illegális bevándorlás hazánkra kényszerítése”.

Belső viszonyaikat jól ismerő forrásaink szerint azonban nincs szó arról, hogy a Magyarországot elítélő határozatot, illetve a 7. cikkely megindítására irányuló eljárást pártpolitikai szempontból egyértelműen negatívnak tartanák. A fokozódó brüsszeli nyomás még jól is jöhet – az EU ellen feltüzelt táborból így talán még többen töltik ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, nagyobb lehet az egyetértés a „szabadságharc” fontosságát illetően.

A várhatóan jövőre, a magyar parlamenti választások idején lezáródó uniós eljárás pedig – bárhogy is végződik – alkalmas lehet arra, hogy a kormány malmára hajtsa a vizet.

Magyar politológusok az EP határozatáról

Ember Zoltán, Iránytű Intézet: Semmiképpen sem szolgálják a magyar nemzeti érdeket a most történtek, ugyanakkor a Fidesz és a kormány kommunikációs szempontból tudja használni az ügyet. Miután hosszú jogi procedúra veheti kezdetét, addig is lehet Brüsszelre, illetve Soros Györgyre mutogatni. Habár valós szankció nem várható, a kormánynak ez nyilván igen komoly figyelmeztetés, ahogyan az is, hogy a néppárti frakcióból is többen kiszavaztak. Elképzelhető, hogy a nyomás hatására Orbán Viktor „puhít” majd az unió által kifogásolt törvényeken.

Tóth Csaba, Republikon Intézet: A kormánynak már papírja van arról, hogy folytatódik a nemzetközi elszigetelődése. Mégis, kommunikációs szinten valószínűleg tudnak majd belpolitikai hasznot generálni, a saját táborukon belül legalábbis nagy eséllyel. Ugyanakkor az már kétséges, hogy vajon minden jobboldali választónak szimpatikus-e, ha a nemzetközi térben mindenki ellenünk van. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz nem unióellenes, tehát Orbán Viktor minden bizonnyal nem szeretett volna ilyen helyzetet. A kifogásolt lex CEU vagy a tervezett civiltörvény kapcsán nem kizárt, hogy enyhít a kormány, a menekültügyi szabályok esetében viszont ez már kevéssé valószínű. (K. M.)