Az Európai Parlament plenáris ülése szerdán többségi határozatával kimondta: Magyarországon az elmúlt évek során súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, ezért indokolt az európai szerződés 7. cikkelye iránti eljárás megindítása. Az európai uniós alapértékek betartatását szolgáló jogszabály végső esetben az eljárás alá vont tagállam szavazati jogának korlátozásával is járhat, alkalmazására még nem volt példa az EU történetében.
A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül egyébként a keményebb változatot fogadta el szerdán az Európai Parlament.
Hogyan jutott most mégis idáig a „magyar ügy”? Sokáig úgy tűnt, az Európai Néppárt tűzön-vízen kitart a Fidesz mellett. Megfigyelők szerint azonban az Orbán-kormány kifogásolt intézkedéseivel párhuzamosan fogyott a türelem is, s amint a mai szavazás is mutatja, bizalmi tőkéjüket mostanra felélték.
Amíg pár évvel ezelőtt csupán a svédek és a luxemburgiak elégedetlenkedtek, mára felsorakoztak melléjük a holland, belga, ír, lengyel néppártiak is. Ez utóbbiak különösen hangosak, meggyőződésük, hogy Kaczynski szolgai módon másolja a magyar miniszterelnök szimpatikusnak tartott lépéseit, márpedig ha Orbánnak megálljt parancsolnának Brüsszelben, akkor Varsó is venné a lapot.
Így következhetett be, hogy a kedd esti néppárti frakcióülés kizárólag a konfliktusos magyar kérdésekkel foglalkozott. Információink szerint, amíg a német és osztrák képviselők türelemre intettek, addig a kritikusabbak kifakadtak: mit mondjunk otthon a választóinknak, hogyan vállaljanak közösséget az európai értékekkel szembemenő magyar rendelkezésekkel?
Állítólag az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány verte ki leginkább a biztosítékot. A néppárt így végül is a „free vote” mellett döntött, azaz képviselői lelkiismeretére bízta, hogyan szavaznak.
A szerdai szavazás eredménye szerint 393-an a határozat mellett, 221-en ellene szavaztak, 64 képviselő pedig tartózkodott. A most már rendelkezésre álló szavazási lista szerint 67 néppárti képviselő szavazott igennel, és hárman a Konzervatívok és Reformerek frakcióból. Tehát az összes, 216 néppárti képviselő majdnem harmada a szocialista, szélsőbal, zöld és liberális összefogásban benyújtott indítvány mellett szavazott. (Az elfogadott állásfoglalás is olvasható már magyarul a honlapon.)
Néppártosok, akik igennel szavaztak
Az nem meglepetés, hogy megszavazta a javaslatot Frank Engel luxemburgi képviselő, hiszen ő már korábban is, egy belső levelezésben arra szólította fel fideszes képviselőtársait, hogy lépjenek ki az EU-ból. Az már inkább, hogy a lengyel Polgári Platform képviselői – köztük Danuta Hübner korábbi lengyel EU-biztos, illetve Jerzy Buzek, volt lengyel miniszterelnök és EP-elnök – is testületileg igennel voksoltak. Jelzésértékű lehet a CDU-s német Christian Ehler igen szavazata.
Az erős politikai állásfoglalást tartalmazó határozat részletesen felsorolja a magyar kormány elmúlt néhány évben kifogásolt intézkedéseit. Kiemeli, hazánk tavaly a menedékkérelmek 91,54%-át elutasította, a Népszabadságot ellehetetlenítette, a szólásszabadságot, médiapluralizmust korlátozta. Szóvá teszik az alkotmányos rendszerrel, az igazságszolgáltatással és egyéb intézmények függetlenségével, valamint a korrupcióval és összeférhetetlenségi szabályok megsértésével kapcsolatos aggályaikat. Az előterjesztők szerint az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány megtévesztő és elfogult, kifogásolják a Közép-európai Egyetemmel és a civil szervezetekkel kapcsolatos intézkedéseket. Összességében pedig mindezek „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve”. A rendelkezés világossá teszi, a „magyar ügy” egyfajta próbaként is szolgál: az EU ezen keresztül bebizonyíthatja, hogy képes az alapvető értékeket megkérdőjelező tagállamokat szankcionálni, illetve a többieknek példát statuálni – mint említi, más tagállamokban is aggasztó tendenciák mutatkoznak.
A határozat arra utasítja az Európai Parlament állampolgári jogokért (LIBE) felelős szakbizottságát, készítsen a magyarországi helyzetről szóló, indokolással ellátott különjelentést. Ha a jelentés a 7. cikkely megalapozottságát támasztja alá, ennek megszavazásával az EP felkéri az Európai Tanácsot az eljárás megindítására.
S vajon hogyan reagált minderre a néppárti Fidesz-frakció? Felháborodott hangú közleményükben azt írják: az EP olyan, Magyarországot elítélő határozatot fogadott el, „amelynek célja az illegális bevándorlás hazánkra kényszerítése”.
Belső viszonyaikat jól ismerő forrásaink szerint azonban nincs szó arról, hogy a Magyarországot elítélő határozatot, illetve a 7. cikkely megindítására irányuló eljárást pártpolitikai szempontból egyértelműen negatívnak tartanák. A fokozódó brüsszeli nyomás még jól is jöhet – az EU ellen feltüzelt táborból így talán még többen töltik ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, nagyobb lehet az egyetértés a „szabadságharc” fontosságát illetően.
A várhatóan jövőre, a magyar parlamenti választások idején lezáródó uniós eljárás pedig – bárhogy is végződik – alkalmas lehet arra, hogy a kormány malmára hajtsa a vizet.
Magyar politológusok az EP határozatáról
Ember Zoltán, Iránytű Intézet: Semmiképpen sem szolgálják a magyar nemzeti érdeket a most történtek, ugyanakkor a Fidesz és a kormány kommunikációs szempontból tudja használni az ügyet. Miután hosszú jogi procedúra veheti kezdetét, addig is lehet Brüsszelre, illetve Soros Györgyre mutogatni. Habár valós szankció nem várható, a kormánynak ez nyilván igen komoly figyelmeztetés, ahogyan az is, hogy a néppárti frakcióból is többen kiszavaztak. Elképzelhető, hogy a nyomás hatására Orbán Viktor „puhít” majd az unió által kifogásolt törvényeken.
Tóth Csaba, Republikon Intézet: A kormánynak már papírja van arról, hogy folytatódik a nemzetközi elszigetelődése. Mégis, kommunikációs szinten valószínűleg tudnak majd belpolitikai hasznot generálni, a saját táborukon belül legalábbis nagy eséllyel. Ugyanakkor az már kétséges, hogy vajon minden jobboldali választónak szimpatikus-e, ha a nemzetközi térben mindenki ellenünk van. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz nem unióellenes, tehát Orbán Viktor minden bizonnyal nem szeretett volna ilyen helyzetet. A kifogásolt lex CEU vagy a tervezett civiltörvény kapcsán nem kizárt, hogy enyhít a kormány, a menekültügyi szabályok esetében viszont ez már kevéssé valószínű. (K. M.)
