A hivatalban lévő államfő, Haszan Róhani nyerte meg az iráni elnökválasztást, az összes leadott voks összeszámlálása alapján Róhani a pénteken tartott első fordulóban megszerezte az érvényes szavazatok 57 százalékát, így nincs szükség második fordulóra – írja az MTI.
Abdolreza Rahmani Fazli belügyminiszter szombaton közölte, hogy a megszámolt több mint 41 millió érvényes voksból több mint 23,5 millió érkezett Róhanira. A mérsékelt irányvonalat követő elnök négy éve azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy nyitottabbá teszi Iránt és több szabadságot biztosít otthon az iráni állampolgároknak.
Legfőbb riválisa, a klérus körében nagy befolyással bíró, radikális konzervatívként számon tartott Ebráhim Raiszi a voksok 38,5 százalékát, majdnem 15,8 millió szavazatot szerzett meg. A politikai tapasztalattal nem rendelkező Ebráhim Raiszi volt teheráni főügyészről azt tartják, hogy közel áll a legfőbb vallási és politikai vezetőhöz, Ali Hámeneihez, sőt egyes vélemények szerint akár ő lehet a 78 esztendős, egyes hírek szerint súlyos egészségi gondokkal küszködő legfelsőbb vezető utódja.
Mint megírtuk, 1981 óta még soha nem fordult elő Iránban, hogy az elnök ne tudjon újrázni egy második ciklusra. Róhani legnagyobb aduja a 2015-ben tető alá hozott nukleáris egyezmény, amely hosszú idő után a nemzetközi kapcsolatok rendezésével kecsegtetett, és ami még fontosabb, a szankciók egy részének feloldásával lélegzethez juttatta a gazdaságot. Csakhogy Róhani erőssége egyben a gyengesége is. Hiába ugyanis az atomalku, az iráni gazdaság nem lőtt ki egyik pillanatról a másikra, vagy legalábbis nem olyan ütemben, ahogyan azt sokan remélték. Az infláció csökkent ugyan, és a gazdaság is magabiztos növekedésbe kezdett, azonban a munkanélküliséget nem sikerült hatékonyan leszorítani, még mindig 13 százalékon áll, a fiatalok körében pedig még magasabb ez az arány. Márpedig hiába adják egymásnak a kilincset Teheránban a világ vezetői és legnagyobb cégei, amíg a lakosság nem érzi a saját bőrén, pontosabban pénztárcáján a gyarapodást, addig úgy tűnhet, a nyitás nem hozott semmit a konyhára.
És pontosan ezt az érzést lovagolta meg a másik oldal, a keményvonalas egykori főügyész, Ebráhim Raiszi. A választások másik nagy esélyeseként indult 56 éves jelölt erős túlzással nevezhető lehetne akár az irániak populistájának is, aki hadat üzent a politikai elitnek. Kampányában azt ígérte, hogy nekimegy annak a négy százaléknak, aki a 96 százalék „vérét szívja”, és az atomalkut kárhoztatva hangzatosan több millió új munkahely teremtését helyezte kilátásba. Raiszi azonban több, mint nagyokat ígérő politikus. Egyike volt például a „Halál Bizottságának”, annak a négytagú testületnek, amely 1988-ban több ezer politikai fogoly kivégzését rendelte el.
A „futottak még” kategóriában indult az ugyancsak keményvonalas Musztafa Mirszalim volt kulturális miniszter, és a mérsékelt Musztafa Hasemi Taba volt ipari miniszter, azonban őket egyértelműen esélytelennek tartották a győzelemre.
