„Ez a támadás újabb példával szolgál arra, miért okoz akkora problémát a biztonsági rések kormányok általi tartalékolása” – írta vasárnap egy blogbejegyzésében Brad Smith, az informatikai óriáscég elnöke és jogi igazgatója. Hozzátette: ez egy 2017-ben kibontakozott jelenség – írja az MTI.
„Ismét az történt, hogy a kormányok által kihasznált (vírusok) kiszivárogtak a közös kibertérbe és messze ható károkat okoztak” – állapította meg Brad Smith. „Hagyományos fegyverekkel összevetve ez annak a forgatókönyvnek felel meg, mintha az amerikai hadseregtől ellopnák Tomahawk rakétáinak (manőverező robotrepülőgépeinek) egy részét” – példálózott a Microsoft elnöke.
„A közelmúltban tanúi voltunk, ahogy a CIA által elspájzolt biztonsági rések feltűntek a WikiLeaks oldalán, most pedig ez az NSA-től ellopott biztonsági rés sújtja világszerte a felhasználókat.”
Informatikai szakértők az AP hírügynökség szerint régóta vitáznak arról, milyen egyensúlyt kellene tartaniuk a kormányzati hírszerző ügynökségeknek azon törekvésük között, hogy titokban tartsák a szoftverhibákat kémkedési és kiberháborús célokra, illetve hogy megosszák az általuk felfedezett szoftverhibákat a technológiai cégekkel.
Az NSA és a washingtoni Fehér Ház egyelőre nem kívánta kommentálni a Microsoft elnökének nyilatkozatát.
A pénteken útjára indított és a világ 150 országában legalább 200 ezer számítógépet megfertőző zsarolóvírust szakértők szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségétől (NSA) lopták el, más hackerszoftverekkel együtt. A kártevő a Windows operációs rendszerek egyik sebezhetőségét használja ki.
A vírus blokkolja a hozzáférést a számítógépen tárolt adatokhoz, a feloldásért pedig pénzt követel. A legrosszabb a helyzet Nagy-Britanniában és Oroszországban, de Wainwright szerint csak rendkívül kevesen fizettek a zsarolóknak.
A hétfői munkanap indulásával Japánt és Kínát is elérte a zsarolóvírus.
A kínai állami média híradásai szerint csaknem 30 ezer szervezet több százezer számítógépe fertőződött meg. A Hszinhua állam hírügynökség szerint az egyetemeket és egyéb oktatási intézményeket érintette a legsúlyosabban a támadás, mintegy 15 százalékukat érte el az internetes fertőzés. De a WannaCry nem kímélte a vasutat, a postai szolgáltatást, az egészségügyet, az irodákat, a benzinkutakat sem.