A most 52 éves asszonyt eredetileg 2000 éves börtönbüntetésre ítélték 23 ember életének kioltásáért.
José Luis Rodríguez Zapatero szocialista kormányfő 2010-ben lehetővé tette a büntetések csökkentését azoknál a bandatagoknál, akik bűnbánatot tanúsítanak, elhatárolódnak a terrorszervezettől, és bocsánatot kérnek az áldozatok hozzátartozóitól.
La Tigresa a spanyol igazságszolgáltatásnak eljuttatott levelében úgy fogalmazott, hogy hiba volt annak idején belépnie a terrorszervezetbe.
A nő 18 éves volt, amikor csatlakozott az ETA-hoz. Eleinte bojkottokban, szabotázsakciókban vett részt, majd belépett az úgynevezett Madrid-kommandóba, amely abban az időben az egyik legaktívabb erőszakos sejtje volt a szervezetnek.
Bombamerényletük 1986. július 14-én Madridban 12 csendőr életét oltotta ki, majd még abban az évben támadást kíséreltek meg a legfelső bíróság akkori elnöke, Antonio Hernández Gil ellen.
La Tigresa 1986-ban Algériába menekült, majd öt év után visszatért, és az úgynevezett Ekaitz-kommandó tagjaként barcelonai, valenciai, alicantei és murciai támadásokban vett részt.
1994-ben fogták el Franciaországban, ahonnan 2001-ben adták ki Spanyolországnak.
A spanyol sajtóban megjelent értékelés szerint La Tigresa minden egyes általa kioltott életért egy évet ült börtönben.
Az ETA 1959-ben jött létre. A Baszkföld és Navarra függetlenségéért harcoló terrorszervezet 2011-ben jelentette be, hogy felhagy a fegyveres küzdelemmel. Az idén áprilisban pedig átadta 12 titkos fegyverraktárának listáját a francia hatóságoknak.
Az évtizedek alatt a hivatalos adatok szerint a baszk terroristák által elkövetett merényletekben 829 ember halt meg. Franciaország, főleg a spanyol határ környéke, ahol a baszkok lakta terület keleti része is fekszik, hagyományosan az ETA hátországa volt.
