Nem törte meg Emmanuel Macron rendszeren kívüli pártjának lendületét az új francia kormány egyik tagját érintő korrupciós botrány, vasárnapra mindent elsöprő győzelmet jósolnak a Lendületben a Köztársaságnak (La République en Marche, LREM). A centrista mozgalom múlt vasárnap a szavazatok 32,2 százalékát szerezte meg, és a mandátumbecslések alapján már akkor is kétharmados győzelemre számíthattak. Június 11. óta nem sokat változott a helyzet, sőt némely újabb közvélemény-kutatás szerint már nem 380-430, hanem akár 470 képviselői hely is elképzelhető Macronék számára az 577 tagú nemzetgyűlésben.
Azért marad egy nagy kérdés most vasárnapra: mégpedig az, mennyire lehet szavazásra bírni a rendkívül alacsony választási hajlandóságú francia lakosságot – ez főként a szocialistáknak és a konzervatívoknak volna fontos. A nemzetgyűlési választás első fordulójában 49 százaléknyian vettek részt, szemben az öt évvel ezelőtti 57 százalékkal. Az Odoxa intézet számításai szerint csak 47 százaléknyi szavazó járul most urnához, míg 2012-ben 55,5 százalék volt választani.
A Harris Interactive és az OpinionWay felmérése 76 és 81 százalékos Macron-győzelmet vár, jobb esetben összejönne a 470 képviselői hely. Várhatóan a konzervatív Köztársaságiak lesz a legerősebb ellenzéki erő, 10-14 százalékkal és 60-80 képviselői hellyel; másodikok a szocialisták 3-5 százalékkal és 20-30 képviselővel. Mivel a második fordulóba csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jutott tovább, Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Frontjának kevés esélye maradt a mérsékelt jelöltekkel szemben. Csak legfeljebb tíz képviselőre számíthatnak, ami még a frakcióalakításra sem lesz elég. A radikális baloldal, a Jean-Luc Mélenchon által gründolt Megalkuvásmentes Franciaország szintén elhozhat 30 képviselőt. Emmanuel Macron pártjának tehát nagyon fontos az alacsony részvétel, hogy a jelöltjei ellenében induló politikusok mögé ne sorakozhasson föl kritikus mennyiségű protestszavazó.
Macron politikai sikerének titkát sokan a marketingmódszerek segítségével megalkotott politikai mixben látják. Az LREM pont annyira patrióta, hogy a nemzetieskedéstől idegenkedő liberálisok még elviseljék, és pont annyira szabadságelvű, hogy ne térítse el a „liberális piacgazdaság” szókapcsolat hallatán messzire futó konzervatívokat. Macron ugyanakkor vékony jégen jár. Emblematikus kampánytémáját – a munkanélküliség arányának javítása, a versenybarát munkapiac erősítése – rendeleti kormányzással akarja és fogja valóra váltani. A gazdaságélénkítés fő kerékkötője ugyanis eddig a rendkívül lomha törvénykezés volt, a szenátus és a nemzetgyűlés között dobálgatott és végül rendszerint felvizezett törvényjavaslatok.
A politikai terep átrendeződésének súlyos anyagi vonzatai vannak a szocialistákra nézve. Akár kétszáz képviselői helyet is veszíthetnek, ami 21 millió euró éves költségvetési kurtítást jelent. A Politico hírportál összesítése szerint a 160 belső munkatárs felét ki kell rúgni, és ezer szerződéses munkaviszonyt kell felülvizsgálni. A székházeladás is felvetődött, a belvárosi, ötszintes palota biztosan vevőre talál, nem is jönne rosszul az ötvenmillió euró körüli összeg. Szocialista körökben valóban egy korszak végéről beszélnek. Benoit Hamon elnökjelölt egy kampánytagja úgy fogalmazott, amióta az építmény recseg-ropog, mindenki csak a saját megmentésével van elfoglalva. Ez szomorú, pedig micsoda bámulatos projekt volt (a Szocialista Párt).
Pénteken egyébként fontos bejelentést tett a francia kiberbiztonsági hatóság: Guillaume Poupard, a testület vezetője a The Associated Press hírügynökségnek azt mondta, nem tudtak kimutatni orosz hackertevékenységet Emmanuel Macron elnökválasztási kampányában.
