Az ülést követő sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy miért változott meg a véleménye a kerítéssel kapcsolatban, hiszen 2013-ban görög védelmi miniszterként védelmébe vette a Görögország és Törökország közötti határon épített kerítést, Avramopulosz azt válaszolta, hogy az más helyzet volt, mint a mostani.
Mint mondta, védelmi miniszterként az volt a feladata, hogy megvédje az országát az esetleges ellenségektől, de a menekültek és a migránsok nem az „ellenségeink”, „ezek a kétségbeesett emberek” nem is „betolakodók vagy megszállók”, ezért méltósággal, a nemzetközi és az európai jog előírásainak megfelelően kell velük bánni.
Arra a kérdésre, mi a különbség a magyar és a görög kerítés között, azt mondta, hogy az két különböző dolog, a két ország helyzetét egyáltalán nem lehet összehasonlítani.
„Európa nem egy erőd, és soha nem is fog azzá válni” – szögezte le.
Az uniós biztos emellett hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak részt kell vennie a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó mechanizmusban, arról ugyanis közösen hozták meg a döntést. Kiemelte: ez közös felelősség, erkölcsi, politikai és jogi kötelesség.
„A szolidaritás nem egyirányú utca” – közölte Avramopulosz, kiemelve, hogy az Európai Bizottság az „uniós szerződések őreként” cselekedni fog, ha azt látja, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyják a közös értékeket.
Az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadták el a kötelező menekültkvóták felállítását 2015 szeptemberében.
Dimitrisz Avramopulosz május közepén cselekvésre szólította fel azokat az országokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, és közölte, ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett tagállamokkal szemben.
Az Európai Bizottság várhatóan jövő szerdán fogja bejelenteni, hogy miképpen kíván fellépni a „renitens” tagállamok ellen, az esetleges konkrét jogi eljárásokat azonban egyes szakértők szerint legkorábban szeptemberben indíthatják meg, amikor lejár a tanácsi határozat kétéves határideje.
