Deon Terblanche, a WMO illetékese pénteken Genfben nyilatkozva hangsúlyozta, hogy csak becslésről van szó, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy Washington nem vesz részt a megállapodás végrehajtásában.
Erik Solheim, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója szerint azzal, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, nem vet véget a globális felmelegedés visszafogására tett „megállíthatatlan erőfeszítéseknek”.
Az Európai Unió és az Afrikai Unió tagországai közös nyilatkozatban erősítették meg a párizsi megállapodás iránti elkötelezettségüket, és megjegyezték, hogy szolidaritást vállalnak „azokkal, akiket az éghajlatváltozás veszélye leginkább fenyeget”. Számos afrikai ország kormányzata aggodalmát fejezte ki az éghajlatváltozással együtt járó természeti jelenségek, például a tengerszint emelkedése és a változó időjárási körülmények miatt, mert azok tovább rontják a mezőgazdasági fejlődés esélyeit, pedig ettől az ágazattól a világ legszegényebb kontinensének oly sok lakosa remél egyedüli megélhetést.
Közleményt adott ki a veterán állami vezetőket és emberi jogi harcosokat tömörítő, úgynevezett Vének nemzetközi csoportja is, amelyet 2007-ben alapítottak, és tagjai közé tartozott mások mellett Nelson Mandela volt dél-afrikai államfő, Jimmy Carter korábbi amerikai elnök és Kofi Annan régebbi ENSZ-főtitkár is. A közleményben Mary Robinson volt emberi jogi ENSZ-főbiztos – aki egy időben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja is volt – úgy fogalmazott: az Egyesült Államokat jelen döntése „latorállamként tünteti fel a nemzetközi színtéren”. Kofi Annan szerint a klímaváltozás „korunk legnagyobb egzisztenciális fenyegetése”, a megfékezését célzó párizsi klímaegyezményt pedig gyengíti az Egyesült Államok visszalépése, habár nem veszélyezteti. A Vének továbbá felszólították az amerikai államokat és vállalkozásokat, hogy tegyenek lépéseket azokon a területeken, ahonnan a szövetségi kormány „visszavonul”.
A Vének véleménye szerint az amerikai kivonulás a fejlődő országoknak a fejlett országokba vetett bizalmát is megrendítheti: kérdésessé válik ugyanis, hogy ezután mely országok fogják finanszírozni a klímaváltozás elleni globális harc költségeit.