Elődjéhez hasonlóan valószínűleg átmeneti szerep hárul a Mihai Tudose vezette új román kormányra is, amely sikerrel vette a bukaresti parlamentben tegnap tartott bizalmi szavazás próbáját. Az új kabinet összetétele nagy vonalakban megegyezik a hatalmon lévő szociáldemokrata pártban (PSD) kegyvesztetté vált, ezért a múlt héten bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Sorin Grindeanu vezette kormányéval (Teodor Melescanu is maradt a diplomácia élén). Ami már csak azért is furcsa, mivel az alakulat által végzett kiértékelés alaposan rávilágított a tárcavezetők tevékenysége során észlelt hiányosságokra. De nem sok jót ígérnek az új nevek sem. Máris sokan felteszik a kérdést, vajon miként irányítja majd a gazdasági minisztériumot a filológus végzettségű Mihai Fifor, akinek a közlekedési tárca élére való kinevezését Klaus Johannis államfő két évvel ezelőtt éppen a vélelmezett hozzá nem értése miatt vétózta meg. Kulturális körökben megrökönyödést váltott ki, hogy az a Lucian Romascanu szenátor került a kulturális minisztérium élére, aki korábban az ország legnagyobb bulvárlapjait menedzselte, továbbá a török tulajdonban lévő Kanal D tévécsatorna igazgatója volt. Ugyanakkor értesüléseink szerint nem sok jót ígér a magyar nyelvű oktatás számára, hogy a tanügyi reform nagy ellenzőjeként közismert Liviu Pop szakszervezeti vezető lett az oktatási miniszter.
A legnagyobb rejtély a miniszterelnök személyét övezi. Tudose – akit külseje és beszédhibája máris gúnyolódás céltáblájává tett a világhálón – egyik gyenge pontja, hogy két évvel ezelőtt plágiumbotrányba keveredett a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) bukaresti akadémiáján megvédett doktori dolgozata kapcsán, a megfogalmazott vádak hatására pedig tavaly lemondott doktori címéről. A politikus ugyanakkor ezer szállal kötődik a belföldi titkosszolgálathoz, amelynek akadémiáján lektori tisztséget is betölt. Bár a hírszerzés cáfolta, hogy beavatkozna a bukaresti politikai folyamatokba és köze lenne a mindenkori kormányfő kinevezéséhez, elemzők szerint a tavaly felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, egy másik büntetőperében ítéletre váró Liviu Dragnea PSD-elnök háttéralkut köthetett a titkosszolgálattal „védettsége” érdekében. Ha sikerül elhárítania a jogi akadályokat, megfigyelők szerint Dragnea kész azonnal beülni a kormányfői székbe. Hasonló paktum állhat annak a hátterében is, hogy Johannis elnök ellenvetés nélkül, rekordgyorsasággal megbízta kormányalakítással Tudosét, aki plágiumbotránya okán nem felel meg az államfő által támasztott feddhetetlenségi feltételeknek. Másrészt a második mandátumára hajtó jobbközép elnök arra számít, hogy az önmagukat lejárató balliberálisok valószínűsíthető népszerűségvesztése nyomán gond nélkül megnyeri a 2019-es államfőválasztást.
Nem meglepetés, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezúttal is bizalmat szavazott az új kormánynak. Az RMDSZ – amelynek a szociáldemokrata belharc miatt megnőhet a szerepe a parlamenti többség biztosításában – azt reméli, hogy a múlt heti nacionalista hisztéria elcsitulásával több ponton is sikerül érvényt szerezni a balliberálisokkal az év elején kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak. Ehhez jó alapot teremtenek azok a napokban megszavazott törvénymódosítások, amelyek szerint differenciált tételek alapján érettségizhetnek a magyar diákok, állami támogatásban részesül a protestáns lelkészképzés, és magyar pedagógus-továbbképző központ létesül Romániában.
