Gulyás Gergely kongresszusi tagokkal, kutatóintézetek vezetőivel és munkatársaival, különböző szervezetek – így például egy családvédelmi, egy adóreformot vizsgáló és egy, a kereszténység védelmét céljául kitűző központ – képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Látogatása célja minél szélesebb körben megvitatni amerikai törvényhozókkal a magyar-amerikai kapcsolatokat, valamint az Európa és a NATO előtt álló kérdéseket. Hangsúlyozta: „a közvetlen parlamenti diplomácia sokat segít a kétoldalú kapcsolatok alakításában”.
A parlament alelnöke találkozott mások mellett Chris Smith New Jersey-i, Dennis Ross floridai, Steve King iowai és Marcy Kaptur ohiói képviselővel. Megbeszélést folytatott az Örökség Alapítvány (The Heritage Foundation) elnökhelyettesével és egyik vezető kutatójával, a Családkutatási Alapítvány elnökével, egy adóreformot szorgalmazó szervezet nemzetközi igazgatójával és a fiatal republikánusokat tömörítő szervezet képviselőivel.
Bejelentette, hogy várhatóan az ősszel kétpárti amerikai kongresszusi delegáció érkezik Magyarországra.
Arra a kérdésre, hogy miben látja a politikai kapcsolatok elmaradásának okát, Gulyás Gergely kifejtette: „Az a demokrata párti adminisztráció, amely nyolc éven keresztül meghatározta a politikát, és ideológiai kérdéseket helyezett a politika előterébe, valamint a szükségesnél nagyobb mértékben avatkozott be a belpolitikába mindenhol – Közép-Európában nem csak mi panaszkodunk erre, hanem a csehek, a szlovákok és a lengyelek is –, úgy tűnik, a kormányváltással még nem ért véget.” Amerika és Magyarország „közös szerencsétlensége”, hogy az Egyesült Államokról Magyarországon élő kép lényegesen rosszabb, mint amilyen valójában. „Amerika sokszínű ország, de alapvetően sok tekintetben konzervatív, itt sokféle világ él együtt, s ebben a világban benne van egy konzervatív, keresztény hitét naponta ápoló és megélő világ is. Amerikából mi csupán a neoliberalizmus felmutatását és ránk erőltetésének szándékát kapjuk, noha nem biztos, hogy ez a többségi irányzat az Egyesült Államokban” – szögezte le.
A parlament alelnöke aláhúzta, hogy Magyarország törekszik a korrekt párbeszédre, bár álláspontja szerint ennek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén „komoly korlátai vannak”. Példaként a civil átláthatósági törvény elfogadását említette, amellyel – mint fogalmazott – Magyarország nem távolodott, hanem éppen hogy közeledett az Egyesült Államokban ma is létező joggyakorlathoz.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a törvény ügyében a magyar kormány megvárta a Velencei Bizottság döntését, és felvette a kapcsolatot a budapesti amerikai nagykövetséggel is, ennek ellenére a törvényt az elfogadása után bírálta az amerikai nagykövetség. „Tudomásul vesszük, hogy pillanatnyilag az amerikai külügyi adminisztráció, beleértve a budapesti nagykövetséget is, sokkal inkább gátja, mint elősegítője a két ország jó politikai kapcsolatainak” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy hogyan javítható a magyar országimázs, Gulyás Gergely leszögezte: „Jelen kell lenni! A személyes benyomások sokat számítanak. Magyarországnak képesnek kell lennie, és képes is arra, hogy az elmúlt hét év kormányzati teljesítményét korrekt módon bemutassa, úgy, hogy vonzó legyen az Egyesült Államok számára is.” Hangsúlyozta, hogy a migrációval kapcsolatos magyar kormányzati politika nagyon közel áll a jelenlegi amerikai elnök álláspontjához, Magyarország egyébként is évek óta olyan politikát folytat, amely közel áll a jelenlegi amerikai elnök véleményéhez.
Mint mondta, látogatása során fogadókészséget és kifejezett egyetértést tapasztalt a jelenlegi magyar politikával. „A Magyarországról közölt negatív cikkek ellenére itt is tisztában vannak azzal, hogy e cikkek a valóságtól távol állnak. A politikai közgondolkodásra ugyan nem maradnak hatástalanok, de nem is átütő hatásúak” – szögezte le Gulyás Gergely.
