„A központi bank rendeletet adott ki a Bahreini Királyságban működő minden pénzügyi intézménynek, hogy fagyasszon be a terrorizmuslistán szereplő minden természetes vagy jogi személyhez kötődő számlát, készpénzt, betétet, beruházást, biztosítási kötvényt és pénzügyi tranzakciót” – olvasható a BNA közleményében. Hozzáteszi: azt is kérték az említett bankoktól, hogy mielőbb adjanak át minden birtokukban lévő információt a listán szereplő személyekről – írja az MTI.
Ali Serif el-Emadi katari pénzügyminiszter hétfőn az CNBC tévével közölte: országa könnyen meg tudja védeni gazdaságát és fizetőeszközét az arab országok szankcióinak hatásától. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőintézkedéseket foganatosító országok is pénzt fognak veszíteni a blokád miatt, az üzleti szférára gyakorolt kedvezőtlen hatásuk miatt. Emadi szerint Katarban – amely a cseppfolyósított gáz legnagyobb exportőre a világon – a gazdaság és az energiaszektor alapvetően a megszokott mederben működik, és a szankcióknak eddig nem volt komolyabb hatásuk az élelmiszerek és más árucikkek importjára sem. Katar importálhat termékeket Törökországból, a Távol-Keletről vagy Európából. Doha a gazdaság még erőteljesebb diverzifikációjával fog reagálni a válságra – mondta.
A válság nyomás alá helyezte a katari rijalt és a határidős devizakereskedelmet, de Emad szerint nem ad okot aggodalomra sem ez, sem a katari tőzsdemutató tízszázalékos zuhanása sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy a katari devizatartalékok és a befektetési alapok tőkéje a nemzeti össztermék (GDP) több mint 250 százalékára rúgnak, ezért az embereknek nincs miért aggódniuk a válság vagy a katari rijal elleni esetleges spekulációs támadások miatt.
Pénteken hajnalban négy arab ország a terroristákról vezetett listájára tett természetes és jogi személyeket, akiknek és amelyeknek gyanújuk szerint kapcsolatuk van Katarral. A döntésről Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Bahrein közös közleményt adott ki.
A listára tett természetes személyek között van Júszef el-Karadávi, a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom egyiptomi származású, Katarban élő szellemi vezetője, a jogi személyiségek között pedig két olyan jótékonysági szervezet, amelyet Katar finanszíroz.
A listára most felkerült tizennyolc katari állampolgár között üzletemberek, politikusok és az uralkodócsalád magas rangú tagjai is vannak. Öt líbiai szerepel a névsorban – köztük Abdel-Hakim Belhadzs volt hadúr –, huszonhat egyiptomi, három kuvaiti, két jordániai, két bahreini, egy egyesült arab emírségekbeli, egy szaúdi és egy jemeni állampolgár. A jogi személyek között vannak olyan bahreini síita militáns csoportok, amelyeket az öbölbeli szunnita kormányok Iránhoz kötődő szervezetnek tartanak.
Katarhoz köthető személyek és szervezetek már korábban is szerepeltek ilyen listákon, mert Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek így büntette az országot az előző, 2014. évi Perzsa-öböl menti – hasonló – viszályban.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein, Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek a múlt hét elején jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, azzal vádolva a katari vezetést, hogy terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és beleavatkozik a belügyeikbe. Több afrikai ország jelezte, hogy támogatja a Katar elszigetelésére irányuló próbálkozásokat. Néhányan továbbmentek: szárazföldi és légi blokád alá vonták a világ egyik leggazdagabb országát.
