Ismét repülhetnek a Magyar Honvédség Gripen vadászgépei, pontosabban a tizennégy tagú flotta átvizsgálásának előrehaladtával fokozatosan ismét repülni engedik a gépeit – tudtuk meg. Mint azt múlt pénteken megírtuk, az egyik vadászgéppel műszaki meghibásodás miatt majdnem baleset történt, amely kísértetiesen hasonlított a súlyos következményekkel járó 2015-ös incidenshez. A 41-es oldalszámú gép futóműve behúzás, illetve nyitás közben félúton megakadt, és egy ideig kérdéses volt, hogy sikerülhet-e vele a biztonságos leszállás, vagy ugyanúgy hasra kell szállni vele, mint annak idején a 30-as oldalszámúval. A futómű végül kiszabadult, és sikerült a gép, illetve a pilóta sérülése nélkül landolni a kecskeméti légibázison, viszont az ilyen esetekben megszokott eljárás szerint repülési tilalmat hirdettek a kivizsgálás idejére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a svéd gyártóval együttműködésben az összes gépet átvizsgálják, hogy az eseményt előidéző alkatrészekben, fedélzeti rendszerekben nem találnak-e meghibásodást, s csak akkor engedik a gépeket repülni, miután ez megtörtént. Ez a munka hosszadalmas is lehet, így fokozatosan, egyik gépet a másik után minősítik ismét biztonságossá.
Mint megírtuk, a kecskeméti Gripeneknél a helyi beton felszállópálya okozta fokozott vibráció miatt az átlagosnál nagyobb a futómű-meghibásodások előfordulása. Ezt már a 2015-ös baleset előtt észlelték és jelentették a helyi szakemberek, de sem akkor, sem azóta nem történt ellenlépés az infrastrukturális hiányosság kiküszöbölésére. A megoldás a beton aszfalttal való burkolása lenne, erre talán az ad esélyt, hogy a bázisból – elsősorban a közeli Mercedes-Benz-gyár igényeinek megfelelve – a kormány kettős, civil-katonai hasznosítású repülőteret kíván fejleszteni.
Hasonlóképpen nem történt lépés a honvédség repülőeszközeit kiszolgáló műszaki állomány tekintetében mutatkozó negatív tendenciák kiküszöbölésre. Csökken a szakemberek átlagos tapasztalata, az elmúlt évek masszív elvándorlása után akadozik és gyengébb minőségű az utánpótlás.
A Gripenek ismételt üzembe állására azért is szükség van, mert részvételükkel számolnak az Oltalmazó kard (Saber Guardian) elnevezésű, nyári, amerikai vezetésű, nagy NATO-hadgyakorlaton, illetve ennek hazai leágazásain, a Bátor harcos és Fekete hattyú fedőnevű rendezvényen is. A legfontosabb, évek óta késő képességnövekedést, melynek nyomán a magyar Gripenek bombázásra is alkalmassá válhatnának, máig nem sikerült megvalósítani bürokratikus és műszaki okokból. A júniusra kiadott hajmáskéri lőtéri értesítő – melyben a környező lakosságot értesítik a katonai aktivitásról, zajhatásról – már írt a bombavetésről erre a hétre időzítve, de értesüléseink szerint ebből megint nem lesz semmi. Pedig az évente mintegy harmincmilliárd forintért lízingelt Gripeneknek ezt már tizenegy éve, Magyarországra érkezésükkor tudniuk kellett volna.
