Donald Trump most már több mint fél évet töltött el tisztségében, a közvélemény-kutatásokból azonban kitűnik, az emberek nincsenek tőle elragadtatva. Hiába volt ideje bizonyítani, a legfrissebb felmérések szerint 39-40 százalékos az elnök támogatottsága, és néhány konkrét kérdésben, mint amilyen az egészségügy, még a republikánusok sem állnak mögötte.
Emlékezhetünk, az amerikai előválasztási, majd elnökválasztási kampány alatt mindenki arról írt és beszélt, hogy Donald Trump azért sikeres, mert képes volt megszólítani a kékgalléros, alacsony keresetű fehér munkásréteget, akik többségben voltak támogatói között és végül az elnöki székbe is beültették az ingatlanmágnást. Hasznos volt ez mindkét fél számára. A demokraták így alulképzett tömegnek állíthatták be a Trump-szavazókat, olyan embereknek, akiket könnyen meg lehetett vezetni populista szólamokkal. Trump támogatóinak is kapóra jött a narratíva, hiszen elmondhatták, hogy diadalt arattak az értelmiség fölött a munkások, győzelmet hozott a „Tegyük ismét naggyá Amerikát!” szlogen.
Csakhogy úgy fest, a narratíva nem volt igaz. Nicholas Carnes, a Duke Egyetem közpolitikával foglalkozó adjunktusa és Noam Lupu politológus, a Vanderbilt Egyetem docense utánanézett, pontosan milyen társadalmi háttérrel rendelkeztek az előválasztás és elnökválasztás során Donald Trump szimpatizánsai. Mint a Washington Postban írták, a félreértelmezés az előválasztási kampány alatt, 2016 márciusában kezdődött, amikor egy, a brit baloldali The Guardian amerikai kiadásában megjelent véleménycikkben Thomas Frank arról írt, hogy „munkásosztálybeli fehér férfiak [ ] alkotják Trump rajongóbázisának derekát”. A 262 ezer megosztásnál járó publicisztika felvetései tényként kezdtek el visszhangozni a médiában. A szerzőpáros szerint már az akkori felmérések sem árulkodtak arról, hogy Trump szimpatizásainak többsége kékgalléros fehér munkás lett volna.
Csakhogy a Carnes–Lupu páros rámutatott, a munkásosztálybeli szavazókra elvileg illő alacsony jövedelem az előválasztás során nem volt oly mértékben kimutatható Trump szavazóbázisában, hogy a fenti kijelentések helytállóak legyenek. Mint írták, egy 2016 márciusában készített NBC-felmérés szerint Trump fehér szavazóinak csupán harmada rendelkezett a nemzeti átlag (50 ezer dollár) alatti éves jövedelemmel, harmaduk 50 és 100 ezer dollár között keresett, a maradék egyharmad pedig 100 ezer dollár fölött. Nagyon hasonló eredmény született a többi republikánus jelöltnél is a szerzőpáros szerint. Így ha a munkásosztályt csupán jövedelem alapján nézzük, Trump fehér szavazóinak többsége nem kékgalléros volt. Akkor is hasonló eredmény jött ki, ha az iskolázottságot vizsgálták: a Trump-szavazók és a republikánus szavazók hetven százalékának nem volt felsőfokú végzettsége, ez egyébként a nemzeti átlaggal is megegyezik. 2016 novemberében hasonló értékeket találtak a Trump támogatóinak hátterét vizsgálva, a fehér szimpatizánsok 35 százaléka keresett rosszabbul az országos átlagnál, 69 százalékuk pedig nem rendelkezett főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, de összesen hatvan százalékuk relatíve gazdagnak számít. Ötből egy fehér, felsőfokú végzettség nélküli Trump-szavazó pedig évi 100 ezer dollár fölött keresett – derült ki az Amerikai Országos Választáskutatás nemrég nyilvánosságra hozott 2016-os eredményeiből. A fentiekből a Carnes–Lupu szerzőpáros arra következtetett, hogy hibás az a narratíva, miszerint a fehér kékgalléros munkás szavazók segítették hatalomba Donald Trumpot.
– Az előválasztásra még igazak is lehetnek a fenti megállapítások (Trump „liberálisabb” volt republikánus ellenfeleinél), de az elnökválasztásra Trump sokat erősödött a szegényebb rétegek körében – véleményezte a Washington Post oldalán megjelent cikket Tóth Csaba. A Republikon stratégiai igazgatója rámutatott, hogy a százezer dollár feletti keresetűeknél korábban a republikánusok felülreprezentáltak voltak: Mitt Romney 55-44-re verte a demokrata Barack Obamát 2012-ben ezen társadalmi szegmensben, de négy évvel később ugyanolyan arányban szavaztak Trumpra, mint Hillary Clintonra. Mint mondta, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is jobban szerepelt Romney Obamánál (51-47), Trump pedig a lakosság ezen részében veszített Hillary Clintonnal szemben (49-44). – Szóval a helyes narratíva, hogy Donald Trump sokat erősödött a szegényebbek és alacsonyabb iskolázottságúak körében, ez jelentette azt a pluszt, ami miatt végül le tudta győzni Hillary Clintont – fogalmazta meg ellenvéleményét Tóth Csaba.
Az amerikai elnök elfogadta francia kollégája, Emmanuel Macron meghívását, és július 14-én részt vesz a párizsi Champs-Élysées-n tartandó hagyományos díszszemlén – közölte a francia elnöki hivatal. Ebből az alkalomból amerikai katonák is részt vesznek a díszszemlén, és az Élysée-palota tájékoztatása szerint az idei felvonulással arról is megemlékeznek, hogy száz éve lépett be az Egyesült Államok az első világháborúba.
A francia nemzeti ünnepen a Bastille 1789. július 14-i bevételéről emlékeznek meg, amely fordulópontot jelentett a francia forradalomban.
(MTI)
