Miért nem dőlt össze a leégett londoni toronyház?

Az internet szürke zónájában tenyésző „szakértők” máris előálltak az elméletekkel.

Az utóbbi körülmény, mármint hogy 2001. szeptember 11-én két sugárhajtású utasszállító repülő ütközött a tornyoknak, máris olyan különbséget okoz a két katasztrófa között, amely józan ésszel nehezen elhanyagolható. De az összeesküvés-hívők számára a józan ész okozza a legkevesebb problémát – egyszerűen kizárják, mint zavaró tényezőt. Ők az elmúlt 16 év milliószor bizonyított cáfolatai dacára csak újra és újra ismétlik a mantrát. A repülőgép-becsapódás önmagában nem okozhatta az összeomlást. Az égő kerozin hőfoka pedig nem olvaszthatta meg a felhőkarcolók acélszerkezetét. Marad tehát az egyetlen logikus magyarázat: összeesküvés.

Ez a cikk nem kíván belebonyolódni a Világkereskedelmi Központ lerombolása körül azóta is terjedő összeesküvés-elméletek cáfolatába. Megtettük ezt a tízéves évfordulóra írt Mentőcsónak a toronyból című cikkünkben. Most inkább koncentráljunk arra, hogy milyen strukturális különbségek vannak-voltak a Grenfell-torony és a WTC épületei között, amely az egyik állva maradását és a másik leomlását eredményezték.

1968-ban, négy évvel a Grenfell-toronyház alapkőletétele előtt gázrobbanás történt a kelet-londoni Ronan Point magasházban. Négy ember meghalt, a toronyház pedig összedőlt (ez az egyetlen brit magasház, amely valaha részlegesen összedőlt katasztrófa következtében), írja a Telegraph. A tragédia hatására megszigorították az építési szabályokat, így az 1974-ben átadott Grenfell-ház már az új előírásoknak megfelelően épült fel. Vélhetően e néhány év mentette meg sok száz bennlakó életét, hiszen több szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ha az épület négy évvel korábban, az új építési szabályok 1971-es elfogadása előtt épül, akkor összedőlt volna.

John Knapton, a Newcatle-i Egyetem szilárdságtan-professzora, aki annak idején a Lloyds biztosító szakértője volt a WTC lerombolásával kapcsolatos kárigények elbírálásában, úgy nyilatkozott a Telegraphnak, hogy az 1971-es szabályok kötelezővé tették az építészek számára, hogy úgy tervezzék meg a magasházak tartószerkezetét, hogy azokról tűz vagy robbanás esetén az éghető részek könnyen leválhassanak, így a fő teherviselő tartóelemek sértetlenek maradhatnak. Ugyanakkor az építész azt is hozzátette: nincs garancia arra, hogy az épület nem fog a jövőben összeomlani, de ez nagyon valószínűtlen.

A szakértő – a hivatalos hatósági jelentéssel összhangban – úgy nyilatkozott, hogy a WTC ikertornyai végül amiatt omlottak le, hogy a több tonna kerozin begyújtotta az épület éghető alkotóelemeit. Az égés során felszabaduló pokoli hő lágyította meg annyira a felhőkarcoló acél tartóelemeit, hogy azok már nem viselték el a felső emeletek rájuk nehezedő súlyát. A WTC, amely hatszor magasabb volt, mint a Grenfell-torony, a hatvanas években épült részben kompozitelemekből (vasbeton), részben acéloszlopokból és acélgerendákból, amelyeket tűzálló borítással burkoltak, olvasható a News.com.au ausztrál híroldalon. A Grenfell-torony szerkezetében ezzel szemben sokkal nagyobb részt foglal el a vasbeton. A vasbeton jobban ellenáll az égés okozta hőhatásnak, így tűz esetén is stabil marad a szerkezet. Ugyanakkor, a súlyánál fogva, vasbetonból nem lehet a WTC-hez hasonló 400 méter magas vagy még magasabb épületeket építeni (egyszerűen összedőlne az épület a saját súlya alatt).

A londoni toronyházban mindössze egy lépcsőház volt. Ez nem szabálytalan, minthogy a kor brit építési előírásai nem követeltek második lépcsőházat. Ez azonban nem nyugtatta meg a lakókat, akik az elmúlt években többször is hangot adtak aggodalmaiknak, írja egy másik cikkében a Telegraph. Kritizálták a tűzvédelmi szabályok be nem tartását, a nemrégiben lezajlott felújítás elhúzódását és persze az egyetlen lépcsőházat, amely tűz esetén könnyen azt okozhatta, hogy a lakók csapdába esnek az égő épületben. További vitát váltott ki a lakók és a ház üzemeltetői között a külső és belső tűzoltórendszer beépítése (amelyet a viták után a nagy költségekre és az építkezés okozta felfordulásra hivatkozva végül nem építettek be), és a ház falára kívülről felszerelt, gyúlékony anyagból készült szigetelés is. A tűz után sokan azt a jelenleg is érvényben lévő, és a ház lakóihoz eljuttatott hírlevélben is közölt tűzoltósági irányelvet is kritizálták, miszerint ha az épület egy másik lakásában tűz üt ki, akkor az a legbiztonságosabb, ha maradunk a lakásunkban ahelyett, hogy menekülni kezdenénk.

Több száz lakásból kiköltöztették szombaton a lakókat az észak-londoni Camden kerületben, miután kiderült, hogy lakóépületeiket ugyanolyan külső burkolóelemekkel látták el, amilyenek a teljesen kiégett londoni toronyházon is voltak. A kerületi tanács sürgősséggel elrendelt kiürítési utasítása 733 lakást és csaknem négyezer lakót érint a kerület öt toronyházában. 

Nagy-Britanniában négyezer hasonló toronyház épült az 1960-as és az 1970-es években, a legtöbbet közülük ma is lakják.