Menekültelosztó állomásokat kell létrehozni Líbiában, így kell megakadályozni az illegális migrációt, Európa védelmi-katonai fejlesztésre szorul, a visegrádi együttműködésben pedig továbbra is van fantázia – ez csak néhány abból a sok témában tett magyar álláspontból, amelyről a magyar kormányfő a sajtót tájékoztatta pénteken Brüsszelben. A kétnapos uniós csúcstalálkozó zárónapján Orbán Viktor azt mondta, rég vett részt ilyen együttműködő ülésen, sikerült előremutató döntéseket hozni, ilyen volt a közös védelmi politikát illetően az EU önálló védelmi erejét fokozó megállapodás aláírása. Ettől a megállapodástól az európai katonai-védelmi ipar fellendülése várható, de mert a magyar hadiipar nem versenyképes, a fejlesztéseket illetően kiegyensúlyozottságra kell törekedni. Végre konkrét javaslatok is elhangzottak a terrorizmus elleni fellépésben, a technológiai vállalatokat arra kell mostantól kényszeríteni, hogy tegyék lehetetlenné a terrorcselekményekre való online szervezkedést. Erről Emmanuel Macron francia államfő egyébként még részletesebben beszélt, azt mondta, a kódolt üzenőalkalmazások feltörhetőségét lehetővé kell tenni.
Orbán Viktor egyetért az olasz miniszterelnök minapi kijelentésével, aki azt mondta, a civil szervezetek és az embercsempészek együtt szervezik a beutazást az EU területére. Magyarország tehát a német és olasz álláspontot képviseli abban, hogy elébe kell menni az illegális migrációnak, és le kell menni Líbia déli határához, ott menekülttáborokban kell szétválasztani a gazdasági migránst a valódi menedékkérőtől. Erre pénzt és emberi erőforrást is hajlandó adni a magyar fél. Most csak arról beszéltünk, mi legyen az oktalanul beengedett migránsokkal, félretettük azt, amiben nem értettünk egyet
– fogalmazott a kormányfő erről a kérdésről. Egyébként Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat. Akkor kell átmenni a hídon, ha majd odaértünk
– fogalmazott erről a jövőben várható Brüsszel elleni csatáról a miniszterelnök.
A migráció témája szinte háttérbe szorult a lengyel kamionsofőrök dilemmájaként is ismert, a kiküldött munkavállalók állami kasszába való befizetésével kapcsolatos probléma mögött. Itt még nagy összetűzések várhatók Kelet és Nyugat között, a nyugatiak továbbra sem szeretnék, hogy olcsó magyar, román, litván stb. munkaerő ömöljön a nyugati piacra, szigorú korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság. Ha keményen dolgoznak a szakértőink, eljuthatunk a megoldásig
– fogalmazott a kormányfő, aki azonban lapunk kérdésére nem árulta el, a bizottság 24 hónapos türelmi időt tartalmazó ajánlatával szemben hazánk mennyit tart reálisnak. A bizottság szerint két év után már a kiküldetési országban fizetett járulékokat kellene a küldő ország munkaadójának is befizetnie, ami súlyos érvágás lenne a keleti tagországoknak.
A miniszterelnök szerint átfogó, nagy uniós reformkorszak küszöbén állunk. Erre intellektuálisan fel kell készülnie mindenkinek.
Csupán ennyit tudhattunk meg arról, Magyarország hogy gondolkodik a többi tagország előtt arról, hogy a fejlett mag-Európához húzna a jövőben feltétel nélkül, vagy csendben a lemaradók között lenne. Szerinte a pillanatnyi megingás ellenére is van értelme a V4-es együttműködésnek. Még több energiát tennék az együttműködésbe. A pesszimista korszaknak vége Közép-Európában, pozitív gondolkodás jellemzi a jövőt
– festett kedvező képet a régióról.
Természetesen előkerült a plakáttörvény is. Szerinte azok, akik az elfogadás és kihirdetés után nem találják az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek a törvényt, különböző jogorvoslati fórumokhoz, például az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, amelynek joga van visszaküldeni, megsemmisíteni a rendelkezést. Az ATV kérdésére azt válaszolta, nem lát semmiféle trükközést a dologban, ez a rendje a dolgoknak.
A Hír TV azt kérdezte, emlékszik-e a kormányfő arra, a 2010-es kampányban kapott-e kedvezményt bármely plakátos cégtől – akár lapunk tulajdonosától, Simicska Lajostól – a Fidesz. Orbán Viktor erre így válaszolt: A Fidesz olyan párt, amely betartja a pártokra vonatkozó törvényeket, az összes ilyen megrendelést jogilag meghatározott formában kell teljesíteni. Az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrizte a gazdálkodásunkat, tudtommal kifogást egyszer sem emelt.
A miniszterelnök az édesapja cégeinek állítólagos állami megrendelésére irányuló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon a mindenkori törvényeket pontosan betartva működik minden európai uniós döntés. A törvények világosan rendelkeznek arra nézve, hogy ki mit tehet. A törvényeket be kell tartani – hangsúlyozta.
Szintén újságírói kérdésre, hogy Horthy Miklós kormányzóra nemrégiben tett kijelentésekor, miszerint kiváló államférfi volt, figyelembe vette-e a politikus történelmi szerepét, a kormányfő ezt válaszolta: Nevetségesnek találom a gondolkodásmódot, amely azt mondja, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jó fiú, a miniszterelnök jó fiú, aki meg őket kinevezi, a kormányzó, annak ebben nincsenek érdemei. Egyébként nem fogok történelmi vitákban részt venni.
Délelőtt egyébként a visegrádi négyek képviselői a francia elnökkel találkoztak. Az első pengeváltás Orbán Viktor és Emmanuel Macron között már csütörtökön megtörtént, a francia vezető a közép-európaiakat arra figyelmeztette, nem lehet csipegetni az uniós értékek között, be kell tartani a szabályokat. A magyar kormányfő szerint viszont nem az a módja a barátkozásnak, hogy rögtön belerúgunk a partnerünkbe. De míg a két vezető éles mondatokkal egymást oktatja, a háttérben az egész közép-európai régiót súlyosan érintő ügyek zajlanak. Az uniós munkaügyi miniszterek szeptemberben fognak elfogadni egy irányelvet a kiküldött uniós munkavállalók után fizetendő szociális juttatásokról. A lengyel kamionsofőrök dilemmájaként ismert ügyet a nyugati tagállamok szociális dömping néven emlegetik, és azzal érvelnek, hogy az olcsó munkaerő súlyosan rontja a versenyképességüket. De míg az Európai Tanács 24 hónapig engedné meg, hogy a küldő ország szerinti besorolás alapján fizesse meg a munkaadó a járulékokat, addig a franciák ezt egy évre szűkítenék. Macron azon az állásponton van, hogy azután már a francia mérték szerint kell befizetni a költségvetésbe. Voltak olyan hírek is, hogy a belgák még irigyebbek a keleti tagállamokból kiküldött munkavállalókra, ők 6 hónapra csökkentenék az átmeneti periódust. Európa hagyományos speditőr nemzetei között egyébként hazánk a kisebb szereplők közé tartozik, az iparág meghatározói többek között a litvánok, a románok.
A legdurvább nézőpontja a kérdésnek, hogy a szabad munkaerő-áramlás az unió négy alapértéke közül az egyik, ennek a kiteljesedéséről is szólna az EU, a korlátozás tehát – legalábbis az új tagállamok szerint – durván szembemegy a közösségi elvekkel.
Emmanuel Macron és a visegrádi négyek vezetői ezt a kérdést is érintették a pénteki találkozón, amelyet egy diplomáciai forrás őszintének és közvetlennek nevezett. Persze nem biztos, hogy számunkra kedvező előrelépés történt volna, mert Macron csütörtökön telekürtölte az európai sajtót, hogy fontos a szociális dömping visszaszorítása Franciaországban, és hogy a brexit is annak köszönhető, hogy a kelet-európaiak elvették a brit állásokat. Források szerint Macron a jogállami kérdéseket is megnyitotta az EU-csúcs menetrendjébe beillesztett tárgyaláson.
