A kormányfő azt a kérdést tette fel, hogy mennyiben hasonlít mai világunk arra, mint amiben Klebelsberg valósította meg kultúrpolitikáját, és úgy vélte: Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, olyan külső és belső támadás alatt áll, amely a gyökereire irányul. Úgy fogalmazott: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul, és Európa minél inkább hagyja, hogy sorvasszák gyökérrendszerét, annál kevesebb esélye lesz visszatérni a valódi európai keresztény gondolathoz.
Orbán Viktor a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte, és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt „mégsem temetett maga alá minket a történelem”. „Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús gyászos szerepvállalása sem” – jelentette ki.
A miniszterelnök Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek, a kormány támogatásával felújított pesthidegkúti otthonának átadásán azt hangsúlyozta: Klebelsbergnek akkor kellett a magyar kultúrpolitika élére állnia, amikor Magyarországot az újonnan meghúzott határok egyszerre szigetelték el közvetlen környezetétől és egész Európától, amikor Magyarország egyik napról a másikra elvesztette gazdasági erőforrásainak jelentős hányadát.
Szerinte ugyanakkor Klebelsberg úgy vélte: az életképes nemzetekre egy katasztrófa úgy hat, mint amikor visszavágják a fákat, ahogyan egy egészséges gyökérzettel rendelkező fa új lombot tud hajtani, ugyanúgy az a nemzet is meg tud újulni, amely erős és egészséges szálakkal kapaszkodik a múltjába. Ehhez olyan oktatás- és kultúrpolitikára volt szükség, amely egyszerre volt modern és méltó a magyar kultúra ezeréves hagyományaihoz – tette hozzá a kormányfő, aki szerint ilyenre lenne szükség ma is, egyszerre modernre és tradicionálisra.
Úgy vélte: a Bethlen-kormány és kultuszminisztere megmutatta, hogy Trianon sokkja után is fel lehet állni a padlóról és fel lehet építeni egy sikeres országot, ehhez pedig egy olyan kultúrpolitika kellett, amelynek egyszerre volt fundamentuma és végcélja az erős nemzeti identitás. Ilyesféle kellene ma is – jegyezte meg. Orbán Viktor szerint Klebelsberg politikájának célkitűzése, ami a magyar nép, a magyar vidék és a magyar nemzet felemelését szolgálta és a munkán alapult, éppúgy érvényes ma is, mint 90 évvel ezelőtt. Hozzátette: a kormánynak „ilyesféle” politikája van ma is, csak ezt ma munkaalapú gazdaságnak és társadalomnak nevezik.
Orbán Viktor megköszönte Pesthidegkút polgárainak és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy soha nem adták fel, hogy harcoljanak az épület megmentéséért. Felidézte: néhány évvel ezelőtt a Klebelsberg-kastély helyén csak egy „épületre emlékeztető kőhalom” volt, és ha ma nem a polgári-nemzeti keresztény erők lennének kormányon, akkor ez így is maradt volna. Hangsúlyozta: nem engedhették meg, hogy tönkremenjen egy olyan épület, amely Magyarország büszke kulturális örökségéhez tartozik, ahogyan nem hagyták ezt a Várkert Bazár, az Erkel Színház, a Vigadó és a Ludovika esetében sem, amelyek az „internacionalista kormányok” időszaka alatt szintén az enyészet sorsára jutottak. Mint mondta, a nemzetgazdasági tárca 900 millió forintot biztosított az épület felújítására.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője kiemelte, Klebelsberg Kunónak soha nem látott mértékű oktatásfejlesztést köszönhetett Magyarország. Teljesítménye olyan mérce, amely megkívánja, hogy „magunk és közösségünk számára is feladatul szabjuk, cselekedni a magyarságért”.
Egykori otthonának felújítása tisztelgés Klebelsberg Kunó emléke előtt, ezzel „átmentünk a jövő számára valamit abból a magyarságban való hitből és kitartó munkából, ami a minisztert jellemezte” – fogalmazott Varga Mihály.
Hozzátette, 2013-ban döntött a kormány a felújításról, amire első körben 700 millió forintot szántak, majd ezt kiegészítették 2015-ben, így összesen 1,15 milliárd forintból újult meg a kastély, amely a politikus életművét bemutató emlékhelyként és vendégházként nyitja meg most kapuit. Láng Zsolt II. kerületi polgármester azt mondta, a kerületben élők több évtizedes vágya teljesült a felújítással.
Hozzátette, a fővárosért és a II. kerületért az elmúlt évtizedekben a Fidesz–KDNP közössége tette a legtöbbet, hiszen a városrészben nemcsak a kúria újult meg, hanem például Gül baba türbéje, a Széll Kálmán tér és a Császár–Komjádi uszoda is.
