Végre van kormánya Horvátországnak

Véget ért a több hete tartó politikai válság.

A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a liberális Horvát Néppárt (HNS) koalíciós kabinetjét a horvát törvényhozás 151 képviselőjéből 78-an támogatták.

Andrej Plenkovic pénteken délelőtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a HDZ és a HNS megállapodott egy sor kulcsfontosságú alapelvben, amellyel hozzá akarnak járulni Horvátország fejlődéséhez és jólétéhez. Kijelentette: számára a politikai stabilitás üzenete a legfontosabb, és erre épített, függetlenül attól, mások hogyan látják a helyzetet. Mind a HDZ-t, mind a HNS-t kíméletlenül támadják szimpatizánsai.

Heves vita előzte meg a szavazást a parlamentben is. Ellenzéki parlamenti képviselők – köztük a volt kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája (Híd) képviselői – árulással, szavazatvásárlással és a választók becsapásával vádolták a két említett pártot. A HNS azon tagjai, akik nem értettek egyet a párt döntésével, két napja gyertyát gyújtottak a párt zágrábi székháza előtt. A Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselői pedig pénteken a parlamentben egyperces néma csenddel emlékeztek meg a HNS képviselőiről, akik korábban évtizedekig a szociáldemokraták partnerei voltak.

Egyes politikai szakértők szerint a HNS aláírta halálos ítéletét a koalíciós megállapodással. Úgy vélték: a következő választásokon egy képviselőjük sem jut be a parlamentbe. A két párt ideológiailag annyira eltér egymástól, hogy lehetetlen lesz hosszú távon együtt kormányozniuk – hangoztatták.

Predrag Stromar, a HNS megbízott elnöke szerint a horvátok a második világháború óta megosztottságban élnek, és ez Horvátország 1991-es függetlenné válása óta sem változott. Mind mondta, azért támogatják a HDZ-kormányt, mert előre szeretnének tekinteni, a politikájukkal pedig egy minőségibb, jobb, szabad és demokratikusabb társadalmat akarnak teremteni.

A koalíciós megállapodás szerint a HDZ-nek a korábbi 16 helyett 18 minisztere lesz az új kormányban, a HNS-nek pedig kettő: Predrag Stromar építésügyi és tervezési miniszter, miniszterelnök-helyettes és Blazenka Divjak oktatási miniszter. A párt korábban kérte az igazságügyi tárcát is, de mivel kilenc képviselőjükből négy nem támogatja a kormány átalakítását, csupán öt, a HDZ csökkentette a korábban felkínált tárcák számát.

A belügyminiszteri tárca élére újonnan Davor Bozinovic, az igazságügyi tárca élére Drazen Bosnjakovic, a munka- és nyugdíjügyi tárca élére pedig Marko Pavic került, mindhárman a HDZ soraiból. Tomislav Coric volt munka- és nyugdíjügyi miniszter átkerült a környezetvédelmi és energetikai tárca élére, Lovro Kuscevic volt építésügyi és tervezési miniszter pedig átvette a közigazgatási tárcát. Minisztérium nélkül marad ugyanakkor Pavo Barisic oktatási miniszter, akit plágiummal vádoltak meg, de a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát korábban nem fogadta el a parlament. Barisic azért is népszerűtlen, mert nem folytatta a még tavaly januárban megakadt oktatási reformokat, ami miatt nemrég ismét tízezrek vonultak az utcára. A HNS egyik feltétele éppen ezért az oktatási tárca volt, hogy befejezze a megkezdett folyamatot.

Horvátországban azután alakult ki kormányválság, hogy Andrej Plenkovic kormányfő április végén kezdeményezte a kisebbik koalíciós párt, a Híd minisztereinek leváltását, mert támogatták az ellenzéki szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát a pénzügyminiszterrel szemben. A koalíció felbomlásával a parlamenti többség is bizonytalanná vált. Amennyiben a kormányfőnek nem sikerült volna az új többség létrehozása, amelyet a helyhatósági választások utánra ígért, várhatóan néhány hónapon belül előre hozott parlamenti választást írtak volna ki az országban – két év alatt a harmadikat.