Véleményformálás magyar módra: mondd meg az igazat, betörik a fejed?

Ha nem vagyunk ott, ahol a politikát csinálják, lemaradunk. Nem kellene köldöknézést folytatni, merni kellene kiállni a pódiumra.

Az Antall József Tudásközpont (AJTK) 2015-ben 390 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől, ebből csak 120 milliót a brüsszeli irodájuk megnyitására és működtetésére. A Danube Institute konzervatív agytrösztöt támogató és azzal egy helyre bejegyzett Batthyány Lajos Alapítvány 2015-ben 251 millió forint központi költségvetési pénzt tudott lehívni. Ezek az összegek nyilvánvalóan alacsonyak egy gazdagabb nyugati országban elérhető költségvetéshez képest, ahhoz mégis elegendőek, hogy ne szoruljanak alternatív forrásokra.

Hogy a politikusokon túl ki határozza meg a trendi témákat, nagyon is fontos ügy, mellesleg közvélekedést alakító országimázskérdés. A szlovákok elérték, hogy a Globsec márkanév mára összeforrott Pozsonnyal, a szlovénok is felküzdötték magukat Bleddel a közérdeklődés központjába, szívesen jönnek csúcsvezetők a festői Alpok tövébe. Krynica sem helyezkedett túl rosszul, mert kis Davosként vagy a kelet Davosaként emlegetik. Az imázskérdés mellett persze a lényeg a soft power alkalmazása, vagyis a finomhangolt befolyásszerzés, a legújabb kori diplomácia e cizellált eszköze trendek, témák figyelésére és közvetett alakítására. Budapest is hosszú évek óta építkezik már, de a jelek szerint kicsit később kezd kiforrni, miben tud újat mutatni a nemzetközi politikai-gazdasági döntéshozatal számára.

Navracsics Tibor egykori igazságügyi miniszter körül lazán szerveződött kör segítségével kinőtt először egy dizájn-agytröszt, a Design Terminal, majd – már a Navracsics-korszak után – egy általuk szervezett startup-konferencia, a Brain Bar, ami Bartha szerint jelenleg messze a legszínvonalasabb ilyen jellegű rendezvény Magyarországon. Viszont a startup-tematika népszerűségére a Külügyi és Külgazdasági Intézet hamar felfigyelt, és felkérte az AJTK-t, hogy hozza létre a Think Budapestet, amit jelentősen támogatott a Visegrádi Alapon keresztül, valamint nagylelkűen szponzorál az Magyar Villamos Művek Zrt.

Mindkét rendezvény szakmailag kifejezetten színvonalas, de be kellett volna ismerni, hogy a régió nem elég nagy, hogy Budapest egy-két hónapon belül két hasonló tematikájú rendezvénynek adjon otthont – vélekedik a CEID vezetője.

Hogy nem dolgozott Magyarország egy jól eltalált konferencia meghonosításával, másfelől sem igaz. Még pár éve kiváló terep kínálkozott Budapestnek kiberbiztonsági téren összegyűjteni a döntéshozó feleket. Az ötlet Szemerkényi Rékához, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadójához, most visszahívott washingtoni nagykövethez volt köthető.

2012-ben még olyan politikusokat sikerült elhívni, mint William Hague akkori brit külügyminiszter, ami pillanatokra érezhetően emelte a magyar főváros presztízsét. Hogy mára alapvetően másképp gondolkodik a kormány a hálózatok biztonságáról, a kritikus infrastruktúráról, azt nemrégiben egy orosz szoftvercég kormányzati rendszerben való felbukkanása is érzékelteti. A nemzeti konzultáció online kérdőívét menedzselő orosz Yandex és hasonlók árnyékában tehát nem meglepő, hogy a kiberbiztonsági fórum elvesztette nemzetközi jellegét, és maradt a Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia elnevezés. Az eseményen magyar szakemberek cseréltek eszmét magyar szakemberekkel, ami nyilvánvalóan egészen más horizontot ad a kiberbiztonság témájának. Hogy az adatbiztonság ügye ma tényleg egészen más szinten áll, annak mi sem ékesebb jele, hogy a 2012-es Kibertér Konferencia honlapján – ahol naiv módon az akkori felszólalók listájába néztünk volna bele - most egy ajakfeltöltéssel foglalkozó cég jelentkezik be.

Akkor mit adjon Budapest a világnak? Balázs Péter volt külügyminiszter és hazánk első uniós biztosa szerint a magyar főváros nyugodtan lehetne bevett helyszíne egy EU-szomszédsági konferenciának, amely a keleti aspiráns és EU-partnerségi országokat egybegyűjtené. Vagy éppen a 2004-ben csatlakozott „új” uniós tagállamok csúcsát lehetne megrendezni itt, ahol rengeteg lényeges témáról, fejlesztési forrásokról, EU-s támogatási politikáról lehetne egységes álláspontot kialakítani – fogalmazott lapunknak.

A fiatal kutatói, szakértői generációnak mindettől függetlenül el kellene tudni érnie azokat a fórumokat, ahol a jövő trendjeit alakítják, legyen az biztonságpolitika, innováció vagy kereskedelem. Ezt azt igényt mérte fel helyesen a Stumpf István alkotmánybíró lánya, Stumpf Anna által vezetett Hungary Initiatives Foundation, amely fiatal véleményvezéreket, szakértőket hoz Magyarországra előadni, és visz ki külföldre magyar kutatókat különböző fórumokra, egyetemekre. És kétségkívül a Külügyi és Külgazdasági Intézetben is dolgozik sok fiatal kutató, akik meg tudnak nyilvánulni nemzetközi porondon.