Egyre leplezetlenebbül erőltetné rá oroszellenes politikáját Európára a hagyományos washingtoni elit, példátlan politikai ellenállást váltva ki ezzel a tengerentúli érdekek előtt rendszerint fejet hajtó kontinens vezetőiből is. Ennek jele, hogy az Egyesült Államok képviselőháza kedden nagy többséggel elfogadott egy törvénycsomagot, amely kiterjesztené az Oroszországgal szemben a Krím annexiója, illetve a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt beavatkozás miatt bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Iránt és Észak-Koreát is célzó szigorítás – amelyet Paul Ryan házelnök büszkélkedve a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának nevezett – sarkalatos pontja, hogy betartásukat külföldi entitásokon, cégeken is számon kérné, így fokozottan büntetnék az Oroszországgal folytatott távlati energetikai együttműködést is. Biztos, ami biztos alapon szűkítenék ugyanakkor – az orosz beavatkozás haszonélvezőjének titulált – Donald Trump elnök jogkörét is arra nézve, hogy a törvényhozók bevonása nélkül enyhíthessen a büntetőintézkedéseken.
A törvény első „áldozata” az Oroszországból Németországba irányuló közvetlen gázszállítás kapacitását bővítő Északi Áramlat II. vezetékek építése lehet azáltal, hogy a megvalósításban részt vevő nyolc európai uniós energetikai nagyvállalatot súlyos büntetéseknek tenné ki. De a korábban ellehetetlenített Déli Áramlat projektnek a magyar kormány által is szorgalmazott – a Török Áramlatra alapozott – újjáélesztését is kudarcra ítélné. Az is nyilvánvaló – erre egy júniusi német–osztrák kormányzati nyilatkozat is rámutatott –, hogy a lépés a fellendülőben lévő amerikai cseppfolyósítottgáz-export (LNG) piacépítését szolgálja. A tervezet további szigorításokat is előrevetít, például az atomenergia terén. Megfigyelők szerint idővel ez Paks II. felett is megkondíthatja a harangot. Az indoklásul felhozott ukrán válságban nem következett be negatív fordulat, az amerikai választásba történt orosz beavatkozást sem sikerült még bizonyítani.
Így a lépést nehéz másként értékelni, mint jól időzített stratégiai kezdeményezésként. Az amerikaiak ezzel újabb éket verhetnének Oroszország és Európa közé – kapcsolataik már így is meggyengültek –, vagy egyenesen konfrontációt szíthatnának az eurázsiai szomszédok között, segítve ezzel megőrizni a vezető nagyhatalom globális dominanciáját. Hogy a szankciókkal sikerülne Oroszországot engedményekre kényszeríteni – a Krím visszaadásánál kevesebbel aligha érnék be –, az elmúlt két év tapasztalatai alapján legalábbis kétséges.
