A törvénycsomagot még a szenátusnak is el kell fogadnia, és az államfőnek is alá kell írnia, hogy hatályba lépjen. Az amerikai felsőház várható hozzáállását jól szemlélteti Bob Corker külügyi bizottsági elnök nyilatkozata, miszerint „az Oroszország elleni szankciók célja az, hogy Európa egésze demokratikus és szabad legyen”.
Hogy Trump eddig nem tett ellenvetést, annak az az oka, hogy nagy nyomás nehezedik rá: ha vétóz, akkor egyértelműen azoknak a malmára hajtja a vizet, akik szerint az oroszok akciója segítette hatalomra, s most fizeti vissza Moszkva támogatását. A szankciók ugyanakkor ellentétesek külpolitikai célkitűzésével, miszerint normalizálni szeretné az orosz–amerikai kapcsolatokat, például a szíriai konfliktus megoldása, az iszlamista terrorizmus legyőzése céljából. Mivel Trump és az oroszok viszonyára nézve olyan vizsgálatok vannak folyamatban, amelyekből az elnök alkotmányos elmozdításához vezető eljárás is kikerekedhet, a Fehér Ház urának roppant szűk a mozgástere az ellenállásra.
A komoly üzleti érdeksérelem lehetősége mozgósította az amerikaiakkal rendszerint engedékeny európai politikai vezetést is. Az Európai Bizottság közölte, készen áll rá, hogy válaszlépéseket tegyen. Aggodalmukat fejezték ki a negatív politikai következményekkel kapcsolatban is. Hozzátették: nyugtalansággal figyelik a kibontakozó folyamatot az európai energiafüggetlenség szempontjából, és ezt minden lehetséges diplomáciai csatornán tudatják is az amerikai adminisztrációval. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök – kiállva az eddigi szankciók fenntartása mellett – úgy fogalmazott, hogy az „előbb Amerika!” szlogen nem jelentheti azt, hogy az európai érdekek hátrább szorulhatnak. A német kormány is tovább bírálja az amerikai törekvést, noha úgy látja, közbenjárásukra a törvénytervezet kedvező irányban módosult, például egyeztetést ír elő az elnöknek az uniós intézményekkel az Európába irányuló orosz gázszállítást érintő ügyekben. Franciaország szerint az új amerikai szankciók nyilvánvalóan sértik a nemzetközi jogot azzal, hogy területen kívüli jogalanyokra akarják kiterjeszteni joghatóságukat. Az osztrák kancellár szóvivője szerint az amerikai szankciók egyoldalú szigorítása Oroszország ellen eltérést jelentene az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatban folytatott közös politikájától. Christian Kern kancellár különösen riasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államok megpróbálja Európa energiaellátását egyoldalú intézkedésekkel befolyásolni, így valósítva meg saját gazdasági törekvéseit.
Sarokba szorítva
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!