Donald Trump ínyére való gesztussal, egyben stratégiai lépéssel vette kezdetét az amerikai elnök lengyelországi látogatása: csütörtök reggel Varsóban a két ország védelmi minisztériumának képviselői aláírták azt a dokumentumot, mely szerint a lengyel légvédelmet 2022-től korszerűsített amerikai Patriot lég- és rakétavédelmi rakétarendszerekkel szerelik fel, 7,6 milliárd dollár értékben. Egész pontosan arról van szó, ahogy arra Antoni Macierewicz hadügyminiszter rávilágított, hogy aláírták azt az emlékeztetőt, amelynek értelmében az amerikai kormány hozzájárul a legkorszerűbb Patriot típusú rakétarendszerek eladásához – a még mindig csak fejlesztés alatt álló, az amerikai hadsereg által sem megkapott – IBCS tűzvezetési rendszerrel és radarral együtt. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert az előző lengyel kormány által az európai ajánlattal szemben kiválasztott Patriot rendszerek beszerzésének részleteiről hosszadalmas, kudarccal is fenyegető tárgyalások folytak, hiszen jelenlegi formájában a technika nem elégíti ki a szigorú helyi követelményrendszert. Továbbá az amerikaiak nem akartak Varsó igényeinek megfelelően érzékeny fejlett technológiát átadni a helyi hadiiparnak, hiába szoros szövetséges országról van szó.
Úgy tűnik, Varsó meghátrált, amit az is elősegíthetett, hogy késésben vannak a Viszla fedőnevű eredeti korszerűsítési tervekhez képest, miközben lejáróban van a lengyel légierő szovjet eredetű, korszerűsített Newa-SC légvédelmi rakétarendszereinek az élettartama is. Stratégiai kényszerként pedig ott van a Varsó által kritikusnak tartott orosz fenyegetés is, melyet a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) paranoikus szintre emelt.
Nyolc Patriot-üteget vesznek, melyek közül az elsőt 2022-ben szállítják Lengyelországba, a rendszerek egy év alatt érik el a hadműveleti készültséget – ez persze csak úgy lehetséges, ha a személyzet kiképzése már jóval korábban megkezdődik az Egyesült Államokban. Hasonlóképpen kérdéses, hogy a gyakorlatban a gyártó Raytheon cég valóban a lengyelek által igényelt konfigurációt szállítja-e le, vagy utólagosan fejlesztik a rendszert arra a színvonalra, amit elvárnának. Azt is a gyakorlat dönti el – miképp a 2006-ban érkezett F-16-osok esetében is így volt –, hogy a helyi hadiipar mekkora részt kap a munkából, lesz-e igazi technológiatranszfer, vagy az ígérgetés csak addig fontos, amíg alá nem írják a megállapodást.
Macierewicz hangsúlyozta, hogy ez lesz a lengyel haderő legkorszerűbb rakétavédelmi rendszere, amely „szavatolja az ország teljes biztonságát”. Úgy véli, ezek a fegyverek hatékony ellensúlyt jelentenek majd a rövid hatótávolságú, Iszkander típusú orosz rakétákkal szemben, melyeket például a szomszédos orosz exklávé, Kalinyingrád területére telepítettek.
Négyszemközt
A Donald Trump amerikai elnökkel folytatott négyszemközti megbeszélésük utáni sajtótájékoztatón Andrzej Duda bejelentette, Lengyelország rövid időn belül hosszabb távú szerződést köthet amerikai cseppfolyós gáz szállítására. A júniusban az észak-lengyelországi Swinoujsciében tavaly létesített gázkikötőbe érkezett első amerikai cseppfolyósított gázszállítmány (LNG) utat nyit új, hosszabb távú szerződések aláírásához – emelte ki a lengyel elnök. Donald Trump pedig erőteljes támogatásáról biztosította a Három Tenger Kezdeményezést, emellett fontosnak tartja a gázszállítás diverzifikációját, hogy a térség országai „ne legyenek túszai az egy forrásból származó energiának”.
Az amerikai elnök kiemelte: az Egyesült Államok Lengyelországgal együtt dolgozik azon, hogyan kezeljék Oroszország destabilizáló viselkedését. Trump szerint régóta időszerű lenne már, hogy a NATO tagállamai eleget tegyenek a szövetségen belüli pénzügyi kötelezettségeiknek, megfelelő összeget fordítsanak honvédelemre. Észak-Koreára is kitért, s kijelentette: a világ országainak nyilvánosan meg kell mutatniuk, hogy Phenjan „nagyon, nagyon rossz viselkedése” nem marad következmények nélkül. (MTI)
