Moszkva felszólította Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse 455 főre oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát, ugyanannyira, ahány orosz külügyi alkalmazott az Egyesült Államokban dolgozik – írja az MTI.
Az Egyesült Államok Moszkvában nagykövetséget, Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban pedig főkonzulátust tart fenn és a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint „200-300 fővel” kell csökkentenie képviseletei személyzetének létszámát. Az Interfax ugyancsak azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nem több tucat, hanem több száz diplomáciai és technikai alkalmazottat kell hazarendelnie.
A Kommerszant péntek este, orosz diplomáciai forrásokra hivatkozva pedig azt írta: több mint 700 alkalmazottját kell hazarendelnie az amerikai külügyminisztériumnak. Az orosz gazdasági napilap hozzátette: egy orosz külügyi illetékes szerint Moszkva előre értesítette Washingtont a készülő orosz lépésről, ám az amerikai vezetés nem kívánta megakadályozni, hogy az események így alakuljanak.
A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jével kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjanij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.
Az orosz külügyi tárca álláspontja szerint az országot sújtó újabb amerikai büntető intézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal, és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája „rendkívüli agresszív”, és az amerikai kivételességgel takarózva „arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit”.
Moszkva világossá tette azt is, hogy ha az Egyesült Államok további orosz diplomatákat utasít ki az országból, akkor ők is hasonlóképpen fognak eljárni. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte: a Kreml nem várta meg, amíg Donald Trump aláírja a törvényt, mert „a szenátus határozata után a kérdés technikailag eldőlt”.
Arra kérdésre válaszolva, hogy vajon a Fehér Ház nem módosíthatott volna-e a kongresszus által már elfogadott törvényen, Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnöki hivatal éppen hogy a büntető intézkedések lehetséges szigorítását helyezte kilátásba. Az orosz vezetés egyébként fenntartotta magának a jogot arra, hogy a kölcsönösség jegyében amerikai érdekeltségeket érintő további lépéseket is tegyen.
Barack Obama előző amerikai elnök kormánya a tavaly novemberi amerikai választás után az orosz beavatkozásra hivatkozva harmincöt orosz diplomatát utasított ki, és több, az orosz követség tulajdonában álló ingatlant lefoglalt Washington térségében. Ezeket a retorziókat az orosz fél, amely Donald Trump elnökké választásától a kétoldalú kapcsolatok javulását várta, mindeddig válaszlépés nélkül hagyta.
Orosz elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a kongresszusban Trump esetleges vétója esetén meglenne a döntés felülírásához szükséges többség. A törvény hatálybalépését követően az elnöknek nem lesz joga rendelettel, a törvényhozás beleegyezése nélkül feloldani az Oroszország ellen bevezetett büntető intézkedéseket.
Az Obama korlátozó rendeleteit törvénybe emelő jogszabályban megfogalmazott új szankciók megtiltják az orosz privatizációs ügyletekben való tízmillió dolláron felüli részvételt, valamint a gáz- és kőolajvezetékekbe irányuló beruházást ötmillió dolláron felül. Ez jelenleg elsősorban az Északi Áramlat 2. földgázvezeték befektetőit sújtja.
Szakértők szerint a kongresszus mindkét háza által szentesített büntető intézkedések akár évtizedekig is érvényben maradhatnak. Ezzel kapcsolatban az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény 1975-ben törvényerőre emelkedett, úgynevezett Jackson–Vanik-kiegészítésére emlékeztetnek. Ez a szovjet zsidók kivándorlására hivatkozva korlátozta az Egyesült Államokba irányuló szovjet kivitelt, valamint a Moszkvának való hitelezést.
A Jackson–Vanik-törvénymódosítást hatálytalanító törvényt Obama csak 2012-ben, vagyis több mint két évtizeddel a Szovjetunió megszűnése után írta alá. Moszkva részéről különösen nehezményezték, hogy éppen ezzel egyidejűleg lépett hatályba az úgynevezett Magnyitszkij-törvény, amely szankciókat léptetett életbe azokkal az orosz tisztségviselőkkel szemben, akik Washington megítélése szerint emberölésért, kínzásért vagy az emberi jogok súlyos megsértéséért tehetők felelőssé.
Az Oroszország elleni amerikai büntető intézkedések listája a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktusba való beavatkozás nyomán tovább bővült. Felmerült a szíriai orosz katonai fellépéssel és a tavalyi amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással indokolt szankciók lehetősége is.
A kínai külügyi minisztérium szóvivője ugyancsak pénteken közölte: az amerikai szenátus egyoldalúan hozott törvényt Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókról, és ha ezek kárára lesznek Kínának, akkor Peking meg fogja védeni az érdekeit.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig azt mondta, elfogadhatatlan lenne, ha az Oroszország elleni újabb amerikai szankciók európai cégeket sújtanának. Hangsúlyozta, hogy a német kormány álláspontja változatlan: nem fogadja el a szankciók „területen kívüli alkalmazását európai vállalkozások ellen”. Tudja ezt Donald Trump amerikai elnök is, akinek „most el kell döntenie, hogyan tovább” – fűzte hozzá Gabriel.
Mint mondta, a szankciók politikája nem megfelelő és nem alkalmas eszköz „a nemzeti exportérdekek érvényesítéséhez és a hazai energiaszektor támogatásához”. Emellett megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint az újabb szankciók ügye valójában a cseppfolyósított amerikai földgáz európai értékesítéséről és az orosz földgáz kiszorításáról szól, a legfőbb cél pedig a munkahelyek biztosítása az amerikai energiaszektorban.
A washingtoni kongresszusban csütörtökön ért véget a jogalkotási folyamat az Oroszország ellen az ukrajnai és szíriai tevékenysége, valamint az amerikai választási kampányban folytatott feltételezett tevékenysége miatt kivetendő új szankciók ügyében. Az esetleges büntető intézkedések elsősorban az orosz energiaszektort sújthatják, és európai vállalkozásokat is érinthetnek, egyebek között az Északi Áramlat 2. földgázvezeték építése révén. A képviselőház és a szenátus után Donald Trumphoz került az ügy, az elnöknek el kell döntenie, aláírja-e a törvényhozás mindkét házában politikai oldalakat átívelő egységben elfogadott jogszabálycsomagot.
Sigmar Gabriel közleményében kiemelte: helyes, hogy a kongresszus a törvényben arra kötelezte az elnököt, hogy konzultáljon az európai partnerekkel, mielőtt dönt az új büntető intézkedések bevezetéséről.
Berlin továbbra is nyitott arra, hogy a kölcsönös bizalom alapján egyeztesse Oroszországgal kapcsolatos politikáját. „Már régóta jó megbeszéléseket folytatunk az amerikai kormánnyal, és kitartóan érvelünk amellett, hogy közösen lépjünk fel” – húzta alá a német külügyminiszter. Hozzátette, hogy „nem szabad elfelejteni, miről is van szó: a kelet-ukrajnai konfliktust akarjuk megoldani, és egyetértünk abban, hogy ehhez politikai nyomást kell kifejteni Moszkvára”.
„Ez az európai szankciók értelme és mércéje, nem több, de nem is kevesebb”, és akár „a szankciók fokozatos lazítása is elképzelhető”, ha sikerül előrevinni a válság rendezéséről kötött minszki megállapodás ügyét – jelezte a német külügyminiszter.
A szankciók vállalatokat és egyéneket vesznek célba, köztük az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint a tavalyi amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádolt személyeket és szervezeteket.
A szankciók érintenek európai, amerikai cégeket, és Észak-Koreával kapcsolatban kínai cégeket is, miután Kína Észak-Korea legfőbb gazdasági és politikai szövetségese.
Az Észak-Koreára kirótt szankciók kimondják: észak-koreai hajók, illetve az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit tiszteletben nem tartó országok nem hajózhatnak amerikai vizeken, és nem köthetnek ki amerikai kikötőkben. Megtiltja a törvény észak-koreai termékek amerikai behozatalát is.
A törvénycsomag Iránra vonatkozó része kötelező büntetést ír elő mindazokra, akik részt vesznek az iráni ballisztikusrakéta-programban vagy üzleti kapcsolatban állnak e program résztvevőivel.
Mi is beszámoltunk arról, hogy Vlagyimir Putyin még csütörtökön azt mondta: az új amerikai szankciók „végletesen cinikusak”, és azt jelentik, hogy az Egyesült Államok a saját szövetségesei rovására próbálja megvédeni a geopolitikai érdekeit. Kijelentette, hogy Oroszország egyelőre visszafogottan viselkedik Washington politikájával szemben, de „nem lehet mindig eltűrni mások szemtelenségét”.
„Nagyon visszafogottan, nagyon türelmesen viselkedünk, de egy adott ponton válaszolnunk kell, mert nem lehet eltűrni a végtelenségig az arcátlanságot országunkkal szemben” – fogalmazott.
Korábban a Financial Times című gazdasági lap azt írta: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sürgette, hogy az EU-nak legyenek válaszlépései arra az esetre, ha európai energiacégeket vagy más vállalkozásokat is érintenének a tervezett szankciók. A lap által megismert dokumentum szerint Juncker azt mondta: készen állnak arra, hogy napokon belül lépjenek, ha az amerikai kongresszus az EU aggályainak figyelembevétele nélkül lépne.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken telefonbeszélgetést folytatott amerikai kollégájával, Rex Tillersonnal. Lavrov leszögezte: az amerikai és az orosz külképviseleteken dolgozók számának egymáshoz való igazítása, valamint az amerikai nagykövetség munkatársainak kitiltása az általuk használt két moszkvai létesítményből többi között Washingtonnak olyan ellenséges lépéseire vezethető vissza, mint az amerikai szenátusban csütörtök este megszavazott, Oroszország ellen irányuló „törvénytelen” büntetőintézkedések, a Moszkvával szemben megfogalmazott rágalmak, az orosz diplomaták tömeges kiutasítása az Egyesült Államokból, illetve az orosz nagykövetségi épületek kisajátítása. Lavrov szerint Oroszország „minden tőle telhetőt megpróbált, hogy helyre tegye a kapcsolatokat s az amerikai provokációkkal szemben önmérsékletet tanúsítson”. „Ugyanakkor a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy az Egyesült Államok politikáját oroszellenes erők irányítják, amelyek Washingtont konfrontációs pályára akarják vinni” – állapította meg az orosz külügyi tárca vezetője.
A beszélgetésről az orosz külügyi tárca számolt be. (MTI)
