Az amerikai képviselőház elfogadta az Oroszország elleni újabb szankciókat

Az intézkedések egy sor vállalatot és egyént vesznek célba. Még a szenátusnak is szavaznia kell.

A törvénybe foglalt büntetések egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltak embereket.

Az új szankciók európai vállalatokat is érintenek: nyolc olyan európai uniós társaságot, amely részt vesz orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat 2. olajvezeték megépítésében. Emiatt a német alkancellár és az osztrák kancellár már a törvényjavaslat tárgyalásakor is tiltakozott.

A törvény csakis a szenátus jóváhagyásával és az elnök aláírásával léphet hatályba. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders vasárnap egy televíziós vitaműsorban azt mondta: Donald Trump nem támaszt akadályokat, és aláírja majd az elfogadott törvényt.

Kedden éjszaka a Fehér Ház közleményben reagált a szavazásra. A szóvivő által aláírt közlemény leszögezte: az elnök „támogatja a kemény szankciókat” Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését, és egyúttal várja, hogy a törvényhozás döntéséről szóló dokumentum az elnök íróasztalára kerüljön.

Korábban a a Financial Times című gazdasági lap megírta, hogy az Oroszország elleni szankciók eldurvulására készülnek Brüsszelben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sürgette, hogy az EU-nak legyenek válaszlépései arra az esetre, ha európai energiacégeket vagy más vállalkozásokat is érintenének a tervezett szankciók. A lap által megismert dokumentum szerint Juncker azt mondta: készen állnak arra, hogy napokon belül lépjenek, ha az amerikai kongresszus az EU aggályainak figyelembevétele nélkül lépne.

Szerdán külpolitikai tisztségviselők az orosz fővárosban közölték: akadályozza a Moszkva és Washington közötti viszony javítását, hogy az amerikai képviselőház megszavazta a törvénytervezetet.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva az MTI beszámolója szerint úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban történtek „nem foghatók fel józan ésszel”. „Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját” – fogalmazott a vezető diplomata.

Rjabkov szerint ugyanakkor Moszkvát „nem ragadják el az indulatok”, és továbbra is keresni fogja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti eredményes párbeszéd lehetőségeit, egyebek között a terrorizmus elleni harc és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésében.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében elkerülhetetlennek nevezte az orosz–amerikai együttműködés további hanyatlását a törvénytervezet jogerőre emelkedése esetén, ami véleménye szerint mindenképpen be fog következni. A politikus azt sürgette, hogy Moszkva hozzon „nem szimmetrikus, de az amerikaiaknak fájó” ellenlépéseket, valamint hogy folytassa a világ más országaival való kapcsolatainak fejlesztését és az önellátóvá válását, anélkül hogy elszigetelődjön. A szenátor szükségesnek nevezte, hogy Oroszország konzultációkat folytasson EU-val, mert meglátása szerint az amerikai szankciók szigorítása európai érdekeket is sért.

„Nem szabad illúziókat táplálnunk, az európaiak nem válnak a szövetségeseinkké, de mivel ez az ő gazdasági érdekeiket is érinti, minimum egy ideiglenes érdekszövetség létrejöhet közöttünk” – írta Koszacsov.

Leonyid Szluckij, az orosz törvényhozási alsóház külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az amerikai törvénytervezet elfogadása erősen megnehezíti a kétoldalú viszony helyreállítását, és jelentősen leszűkíti „az Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd gordiuszi csomójának kioldását” célzó diplomáciai manőverezés terét. Arra figyelmeztetett, hogy az oroszellenesnek szánt szankciók más országok cégeit is sújthatják majd, különösen az energiaszektorban. Szavai szerint a törvénytervezet „nemcsak Oroszország feltartóztatására, hanem az Egyesült Államok európai partnereinek feltartóztatására is irányul”.

Szluckij rámutatott, hogy a törvénytervezet nem titkolt célként nevezi meg az amerikai cseppfolyósított földgáz világpiaci elhelyezését, „amihez el kell távolítani onnan az orosz gázt”. A képviselő szerint ez a megközelítés európai megítélés szerint „megsérti a nemzetközi jog összes szabályát, valamint aláássa a kontinens stabilitását és energiabiztonságát”. A politikus reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság nem hajlik meg a tengerentúli nyomás alatt, és az európai országok nemzeti érdekeiknek megfelelő módon reagálnak majd az amerikai lépésre.