Érdekesnek és tartalmasnak, a régió polgáraival kialakítandó kapcsolata tekintetében pedig nagyon jó kezdetnek nevezte Székelyföldön folytatott megbeszéléseit Klaus Johannis. Bár a román államfő – aki két és fél évvel ezelőtti megválasztása óta kedden először látogatott a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyébe – egynapos körútja egyelőre nem kecsegtet az áttörés reményével a romániai többség és kisebbség viszonylatában, kiváló alkalmat szolgáltatott az alapvető problémák „kibeszélésére”.
Ehhez megfelelő keretet biztosított az a körülbelül kétórás, a csíkszeredai megyeházán rendezett fórum, amelyen mintegy háromszáz önkormányzati képviselő a magyar közösség problémáival és követeléseivel szembesítette az államelnököt. A vendéglátók már a találkozó elején megadták az alaphangot azzal, hogy a román himnusz lejátszása után tele torokból rázendítettek a székely himnuszra, amelyet Johannis állva hallgatott végig. Borboly Csaba és Tamás Sándor, a Hargita, illetve Kovászna megyei közgyűlés elnöke egyformán az 1918-as nagyromán egyesülést kimondó Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéreteket kérte számon a román államon, felhíva a figyelmet, hogy azok nemcsak az erdélyi magyaroknak, hanem a románoknak és a szászoknak is sokat jelentenek. „Kettős mércét alkalmaznak minden téren ebben az országban. Nem igazságos, hogy Székelyföldnek nincs joga sem a saját zászlója megünneplésére, sem a saját nemzeti ünnepe megülésére, miközben például a romániai tatárok szabadon ünnepelhetnek” – jelentette ki Tamás, leszögezve: a székelyek nem etnikai, hanem európai autonómiát akarnak, amelynek köszönhetően jólétben élhetnek. A tanácselnök szavait nyomatékosítva Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a román hatóságok által üldözött székely zászlót ajándékozott Johannisnak, akit emlékeztettek, hogy a 2015-ös államfőválasztáson elsöprő győzelmet aratott a székely megyékben. Az elnök készülhetett a gesztusra, mert viszonzásként román trikolórt – szavai szerint „valamennyiünk zászlaját” – nyújtott át az elöljárónak. Többen sérelmezték, hogy Bukarest még Székelyföld idegenforgalmi népszerűsítése elé is akadályt gördít, és hogy a román művelődési minisztérium „szabotálja” a csíksomlyói búcsú felvételét az UNESCO világörökségi listájára.
Johannis elismerte, hogy a régió „specifikus problémákkal” szembesül, infrastruktúrája elmaradott, turisztikai potenciálja pedig kiaknázatlan. „A decentralizáció kötelező, a közigazgatás korszerűsítésével együtt járó regionalizáció ajánlatos, viszont az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést” – szögezte le az államfő. Elítélte a többségi és kisebbségi intoleranciát, ugyanakkor aggodalmát fejezte azzal kapcsolatban, hogy a magyar nemzetiségű fiatalok jelentős része nem beszél jól románul, ami szerinte megfosztja őket az érvényesülés lehetőségétől az ország más tájain. A román állam és a magyar közösség közötti stratégiai partnerség megkötésére vonatkozó felvetésre Johannis azzal válaszolt, hogy Magyarország és Románia hasonló partnerséget ápol ugyan, ám az nem etnikai tényezőkön alapszik. Különben az erdélyi szász származású elnököt mintegy félszáz, székely zászlót lobogtató tüntető fogadta a hargitai megyeszékhelyen, egy molinón pedig német nyelven ajánlották figyelmébe az olasz állam által a németeknek biztosított dél-tiroli autonómiát. Johannis kedden felkereste a csíksomlyói kegytemplomot is, Sepsiszentgyörgyön pedig vállalkozókkal és klaszterek képviselőivel is egyeztetett.
Egyébként már korábban tisztázódott, hogy Johannis látogatásának időzítése nincs összefüggésben a kedd este elkezdődött Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborral. A szervezőktől megtudtuk, nem is hívták a román államfőt a Tusványosra, amelyen elődje, Traian Basescu kétszer is előadást tartott. Bár a tusnádfürdői szabadegyetem egyik kimondott célja alkalmat teremteni a román–magyar párbeszédnek, az elmúlt években nagyon kevés román politikus látogatott el az Olt-parti kempingbe, idén is csupán egy másodvonalas jobbközép liberális ellenzéki politikus jelezte részvételét. Sándor Krisztina politikai programfelelős szerint ennek az az oka, hogy a román politikusok ódzkodnak a Tusványoson terítékre kerülő kisebbségvédelmi témáktól, ezért inkább román értelmiségieket hívtak.
