India és Kína: többfrontos rivalizálás

Folytatódik a dél-ázsiai sakkjátszma.

A konfliktus azért is aggasztó, mert a jelek szerint a legfelsőbb szinteken sem sikerült pontot tenni a vita végére. Bár Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő és Narendra Modi, India miniszterelnöke július elején találkozott a Hamburgban tartott G20-csúcson, a jelek szerint a határvitában nem jutottak egyezségre. Ennek egyik oka lehet, hogy a bhutáni területre, számos más határvitájuk ellenére a felek különösen érzékenyek. 1962-ben a két ország közötti konfliktus háborúhoz vezetett.

Kevéssé látványos, stratégiailag azonban fontosabb ütközőpont, hogy a Bengáli-öbölben éppen zajlik az úgynevezett Malabar haditengerészeti gyakorlat. Az először 1992-ben, az Egyesült Államok kezdeményezésére megtartott közös akcióhoz 2015-ben Japán is csatlakozott, a három ország hadiflottáját felvonultató, többhetes közös manőverezés mára egyértelműen Kínának szól. A jelenleg Út és Övezet Kezdeményezés néven futó pekingi geopolitikai stratégia egyik fő csapásiránya a szintén vitatott Dél-kínai-tenger térségéből átszelve, az India-óceánon keresztül halad. Peking értette a célzást, a Malabar hadgyakorlat megkezdése előtt az indiai haditengerészet a kínai flotta fokozott mozgásáról tudósított az érintett térséghez közel.

Igaz, Újdelhi látszólag minden esélyt megragad, hogy Kína lépéseit fenyegetésnek állítsa be. Peking az Afrika keleti partjainál fekvő Dzsibutiban épített ki hídfőállást, és a logisztikai támaszpont őrzésére júliusban katonákat vezényelt. India azonban a lépést ellene irányuló stratégiai bekerítésnek értelmezte. Kína valóban próbálja logisztikai létesítmények kiépítésével megerősíteni jelenlétét az Ázsiát délről határoló vizeken. A legnagyobb feltűnést a Dél-kínai-tenger vitatott területein kiépített mesterséges szigetek keltették. A zátonyok feltöltésével Peking részben a hajózási útvonalak feletti kontrollját terjesztené ki, másrészt itt is logisztikai (egyes elemzések szerint katonai) létesítményeket helyezne el.

Indiát mégis a szomszédos Pakisztánban fekvő Gvadar kikötő kínai kézre kerülése aggasztja inkább. Kína 2013-ban látott hozzá a pakisztáni kikötő fejlesztéséhet, idén áprilisban pedig a két kormány 40 éves bérleti szerződést kötött. Mindez okkal aggasztja Újdelhit. A két történelmi rivális, Pakisztán és Kína barátsága az India nyugati oldalán, az Arab-tengeren fekvő kikötőn tető alá hozott üzlettel még szorosabbra fonódott. Ráadásul Peking jelezte, tengerészgyalogosokkal erősíti meg a fontos stratégiai támaszpontot, ezután a gvadari kikötő, pusztán békés célú használatát Kína egyre nehezebben tudja megmagyarázni. Újdelhinek ráadásul alig volt ideje megemészteni a szomszédos Pakisztánban létesített, katonákkal megerősített kínai támaszpontot, már a stratégiai bekerítés újabb lépése miatt aggódhat. Szerdán jelent meg a hír, miszerint az Indiától délre fekvő Srí Lanka szintén kikötőt adott el Pekingnek. Részben a szigetállam felhalmozódott adóssága miatt került sor az üzletre. A brit The Financial Times cikke szerint kínai cégek 2011 óta fejlesztik az ország déli részén fekvő Hambantota kikötőt, most 70 százalékos részesedésért 1,1 milliárd dollárt fizettek. Ahogyan arra az FT felhívja a figyelmet, a kikötő elhelyezkedéséből adódóan kereskedelmi célokra kevéssé alkalmas. Ez pedig ismét a stratégiai bekerítés miatt aggódó India félelmeit támasztja alá, miközben a térségben zajló geopolitikai játszmában Srí Lanka évek óta neuralgikus pontnak számít. 2014 októberében a dél-ázsiai szigetállam fővárosában, Colombóban egy kínai tengeralattjáró kötött ki, amit egy hónappal később újabb haditengerészeti eszközök követtek.

A dél-ázsiai szigetország azonban (hasonlóképpen a keletebbre fekvő Fülöp-szigetekhez) sem Kína, sem az Egyesült Államok és szövetségesei irányában nem mutatnak elköteleződést. Jól mutatta ezt, hogy a 2014-es esethez hasonló később nem következett be. Idén májusban Narendra Modi indiai miniszterelnök hivatalos látogatást tett Srí Lankán, s éppen érkezésének napján jelent meg a hír, miszerint nem sokkal korábban Colombo kínai tengeralattjáróknak tagadta meg a dokkolást. Az esetből nem nehéz kiolvasni a diplomáciai üzenetváltást. Kína egy újabb tengeralattjáró-botránnyal alapozta volna meg Modi utazásának alaphangulatát, tervét azonban – Újdelhi legnagyobb örömére – Srí Lanka keresztülhúzta. A dél-ázsiai sakkjátszma azonban itt nem ért véget, egyebek mellett erre utalt a déli, Hambantota kikötő kínai kézre játszása.