Indul a választás, 230 ezer katonát vezényeltek az utcákra Venezuelában

Nicolás Maduro elnök betiltotta a tüntetéseket, az ellenzék új önkényuralmi rendszer kiépítésétől tart.

MTI
2017. 07. 30. 12:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődött az alkotmányozó nemzetgyűlési választás vasárnap Venezuelában, miután helyi idő szerint hajnali 6 órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek – jelentették hírügynökségek.

A Nicolás Maduro baloldali elnök által kiírt választás a bírálók aggodalma szerint egy diktatúra bevezetésének jelentős lépése lehet a politikai és gazdasági válságtól sújtott dél-amerikai országban: tartanak tőle, hogy az önkényuralmi törekvésekkel vádolt államfő így akarja félretolni útjából a lakosság többségének támogatását élvező, ellenzéki többségű parlamentet.

Hogy a választást sokan aggodalommal fogadják, jól mutatja, hogy az ellenzék által július közepén kiírt, nem hivatalos népszavazáson a résztvevők több mint 98 százaléka utasította el Maduro új alkotmányozásra irányuló tervét. Az akkori voksolás mintegy 7,1 millió résztvevője a választásra jogosultak egyharmadát tette ki.

Az elnök azonban nem volt hajlandó visszatáncolni tervétől, hogy létrehozza az alkotmány átírására hivatott 545 tagú testületet. A parlamentet uraló jobboldali képviselők bojkottálják a szavazást, azzal érvelve, hogy az új testület, struktúrája alapján elkerülhetetlenül Maduro érdekeit szolgálja majd.

Az elmúlt napokban ugyanis Maduro ellenzéke több tüntetést és kétnapos sztrájkot szervezett a választás ellen: a csütörtöki megmozdulások során egy 16 éves fiút is agyonlőttek a nemzeti gárda tagjai, ezzel 113-ra emelkedett az április óta tartó tiltakozássorozat halálos áldozatainak száma.

A szocialista Nicolás Maduro kormánya péntektől keddig a kampánycsendre hivatkozva betiltotta a demonstrációkat, és országszerte 232 ezer katonát vezényeltek az utcákra, hogy elejét vegyék a szavazóhelyiségek blokádjának vagy megtámadásának. 

A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség már közölte, hogy nem vesz tudomást a tilalomról, és arra bátorította a párthíveit, hogy „foglalják el” Venezuelát.

Miközben közvélemény-kutatások szerint a lakosság hatalmas többsége ellenzi Maduro tervét, az elnök szombati televíziós üzenetében világossá tette, az alkotmányozó nemzetgyűlést arra akarja felhasználni, hogy korlátok nélkül kormányozhassa az országot, s úgy írta le a szavazást, mint amelytől „egy mindenek felett álló hatalom megteremtését” várja. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint Maduro hozzátette, azt akarja, hogy a nemzetgyűlés megfossza majd mentelmi jogától az ellenzéki törvényhozókat, és börtönbe juttasson közülük legalább egyet, Freddy Guevarát, aki a kormány ellen négy hónapja tartó tüntetési hullám egyik legaktívabb szervezője volt.

„Ennek a kis Hitlernek előre foglalt cellája van!” – hangoztatta beszédében Maduro, az általa gyakorta használt gúnynéven emlegetve Guevarát.

Az ellenzék ezzel szemben az elmúlt hetekben Maduro elnök távozását, az alkotmányreform beszüntetését és új választások kiírását követelte.

A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező Venezuela, amelyet 1999 óta szocialista kormányzat irányít, az összeomlás határán áll a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint az elburjánzó erőszak miatt.

Elemzők szerint félő, hogy a vasárnapi szavazás, amelyen az alkotmány átírásával megbízott alkotmányozó nemzetgyűlést választják meg, tovább fokozza az országban a bizonytalanságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.