Jaroslaw Kaczynski: Komoly hibát követ el a lengyel államfő

Radikálisan át kell alakítani az igazságügyi rendszert, mivel csak ez jelent valódi változást – mondta.

A PiS elnöke bejelentette: amennyiben az új tervezet az igazságügyben mélyreható változásokat hoz, „nem lesz gond, a módosításokról, az egyes pontokról lehet majd vitatkozni”.

Arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, illetve felmentik a legfelső bíróság tagjait, Kaczynski úgy értékelte: ez „pszichológiai nyomásgyakorlásra tett próbálkozás”. Mint fogalmazott, az uniós jog Lengyelország mellett szól, „de az Európai Unióban sajnos régóta nem tartják be”.

Ahhoz, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy hónapot adott Varsónak arra, hogy a brüsszeli testület ajánlásait megvalósítsa, a PiS elnöke ironikusan megjegyezte: „Kibírjuk ezt az egy hónapot”. Meggyőződését fejezte ki, hogy a bizottsági eljárás utolsó szakasza végén a tagállamok nem döntenének egyhangúan Lengyelország ellen.

Mi is beszámoltunk arról, hogy a brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelső bíróság tagjait – vagyis, ha beleavatkoznának az igazságszolgáltatás működésébe.

A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.

A közleményre válaszolt a lengyel kabinet is: szóvivőjük, Rafal Bochenek azt mondta, hogy Varsó nem fogadja el „az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik. Bochenek szerint a Brüsszel által bírált törvények összhangban vannak a lengyel alkotmánnyal és a demokrácia elveivel.

Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Bizottság által kétségbe vont előírások nem érintik a bírói függetlenséget, így alaptalanok.