A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke „komoly hibának” minősítette, hogy Andrzej Duda államfő hétfői bejelentése szerint megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő törvényeket – írja az MTI.
Kaczynski mindazonáltal úgy értékelte: „túl kell lépni ezen”. Reményének adott hangot, hogy a PiS – Duda „jelentős részvétele mellett (...) – eléri célját, amelyet az ország teljes átépítése jelent (...), vagyis hogy eltöröljük mindazt, amit a kommunizmus hagyott maga után” – jegyezte meg a PiS elnöke.
„Jelenleg azt tesszük, amit az 1990-ben, \'91-ben, \'92-ben vagy \'93-ban kellett volna megtenni” – hangoztatta, úgy értékelve, hogy korábban ehhez nem voltak meg a politikai körülmények.
A kommunista múlt felszámolásaként jellemezte a PiS-nek a bíróságokról szóló törvényeit. A lengyel igazságügy, különösen a legfelsőbb bíróság állapotára utalva úgy vélekedett: el kell vetni mindazt, ami „nagyon rossz volt” az utóbbi 28 évben, a legfelső bíróságot „teljességgel, radikálisan” kell átszervezni.
Más tervezett reformok között a titkosszolgálatok átalakítását és a média úgynevezett „dekoncentrációját” (a nagy külföldi kiadók szerepének csökkentését a lengyel sajtópiacon) sorolta fel, valamint a diplomácia átalakítását. Úgy vélte: az igazságügyi reformhoz hasonlóan ezek a változások is határozott ellenállásba ütközhetnek.
Egyéb reformok a gazdasági helyzeten is múlnak – mondta, megjegyezve: a változások egy részét a 2019-ben esedékes parlamenti választások után hajtanák majd végre.
A politikus megerősítette: a PiS kivárja, amíg Duda kidolgozza a megvétózott törvények új változatait. „Az elnök úr világosan megmondta, hogy átvállalja a kezdeményezést, semmiképpen nem fogjuk zavarni” – fogalmazott, hozzáfűzve: hallott olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint „messzemenő változásról lesz szó, olyanról, amely valóban átalakítja a lengyel bíráskodást”.
Kaczynski arra utalhatott, hogy sajtóértesülések szerint Andrzej Duda az általa megvétózott, a legfelső bíróságról szóló törvényhez képest bővítené a testület hatáskörét. Az eredeti jogszabálytervezet többek között nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Erre vonatkozó tervekről Duda környezete még nem nyilatkozott.
A PiS elnöke bejelentette: amennyiben az új tervezet az igazságügyben mélyreható változásokat hoz, „nem lesz gond, a módosításokról, az egyes pontokról lehet majd vitatkozni”.
Arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, illetve felmentik a legfelső bíróság tagjait, Kaczynski úgy értékelte: ez „pszichológiai nyomásgyakorlásra tett próbálkozás”. Mint fogalmazott, az uniós jog Lengyelország mellett szól, „de az Európai Unióban sajnos régóta nem tartják be”.
Ahhoz, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy hónapot adott Varsónak arra, hogy a brüsszeli testület ajánlásait megvalósítsa, a PiS elnöke ironikusan megjegyezte: „Kibírjuk ezt az egy hónapot”. Meggyőződését fejezte ki, hogy a bizottsági eljárás utolsó szakasza végén a tagállamok nem döntenének egyhangúan Lengyelország ellen.
Mi is beszámoltunk arról, hogy a brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelső bíróság tagjait – vagyis, ha beleavatkoznának az igazságszolgáltatás működésébe.
A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.
A közleményre válaszolt a lengyel kabinet is: szóvivőjük, Rafal Bochenek azt mondta, hogy Varsó nem fogadja el „az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik. Bochenek szerint a Brüsszel által bírált törvények összhangban vannak a lengyel alkotmánnyal és a demokrácia elveivel.
Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Bizottság által kétségbe vont előírások nem érintik a bírói függetlenséget, így alaptalanok.
