Nagyon érzékeny ügy miatt jön Macron elnök Budapestre

A háttérben már tárgyalunk a franciákkal, méghozzá az Orbán-kormány számára kifejezetten kényes témáról.

Hogy „még az idén” Magyarországra jön Emmanuel Macron, azt az Index szerint Eric Fournier budapesti francia nagykövet jelentette be még pénteken. A Magyar Nemzet több egymástól független forrásból az út részleteiről is tudomást szerzett.

A májusban megválasztott és hivatalba lépett francia elnök a Visegrádi 4-ek Franciaországgal kibővített csúcstalálkozójára érkezik majd. Ha Macron eljön szeptemberben Budapestre, az kétségtelenül komoly sikere lesz a magyar diplomáciának, hiszen a V4-ek közül elsőként ide jönne, kormányzati forrásaink azonban egyelőre nem akartak előre biztosra menni, egy informátorunk egy „Majd meglátjuk!”-kal válaszolt megkeresésünkre.

A találkozó egyik fő témája Macron egyik legfontosabb kampányígéretét is érinti,

mégpedig a keleti tagállamokból érkező munkavállalók számának korlátozását. 

Macron ugyanis azt ígérte, fellép a „negatív bérversenyt okozó” bevándorlók számának csökkentéséért, szerinte „védelmi koncepciója” nemcsak a franciák terrortámadásoktól való megóvását jelenti, hanem azt is, hogy a szociális dömping visszaszorítása céljából szigorúbb szabályokat kell bevezetni a Franciaországban olcsó konkurenciát jelentő kiküldött munkavállalók foglalkoztatásában.

A francia elnök már május végén sürgette az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az alacsony fizetésű kelet-európai munkavállalók beáramlása ellen, mivel a fizetési különbségek „aláássák Európa eszméjét”, és a szélsőséges politikai mozgalmakat táplálják. Macron azt akarja, hogy az úgynevezett kiküldött munkásokra is a célország fizetési előírásait kelljen alkalmazni, ne pedig a cég székhelye szerint érvényeseket.

Mint megtudtuk, az ügyben már most folynak szakértői szinten egyeztetések a V4-ek és Franciaország között, a tervezett menetrend szerint ezek augusztus végén befejeződnek, szeptemberben a V4 plusz Franciaország csúcson végső formába öntik őket, és ha mindez megvan, akkor

az októberi uniós csúcson akár már közösen prezentálhatják majd a kialakult megegyezést a többi tagállamnak.

Már persze, ha minden jól alakul, hiszen a téma a lehető legérzékenyebben érinti az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokat. A V4-ek értelemszerűen semmilyen korlátozást nem szeretnének, így egyelőre meglehetősen távol állnak egymástól az álláspontok.

Macrontól ugyanakkor egyáltalán nem idegen, hogy kemény tárgyalásokba menjen bele – miként értelemszerűen vendéglátójától, Orbán Viktortól sem. A találkozó már csak az előzmények miatt is érdekes lesz, hiszen Macron még a júniusi uniós csúcs előtt egy interjúban arról beszélt, „Európa nem szupermarket”, hanem sorsközösség, és nincs olyan, hogy ami nekem előnyös a tagságból, azt kiválogatom, ami pedig nem, azt otthagyom. A francia elnök szerint

egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan viszonyulnak az Európai Unióhoz.

Számukra az EU csak arra szolgál, hogy pénzt osszanak szét, anélkül hogy tisztelnék értékeit. „Azoknak az európai országoknak, amelyek nem tartják be a szabályokat, viselniük kell ennek összes politikai következményét” – mondta.

Természetesen Orbán Viktor sem hagyta szó nélkül. „Macron új fiú a politikában, meg fogjuk nézni, biztos vannak elképzelései. A belépője nem túl biztató, azt gondolta, hogy a barátságnak az a formája, hogy rögtön belerúg a közép-európai országokba. Ez itt nem szokás, de szerintem majd kiismeri itt magát” – mondta válaszképpen.

Ennek és a tárgyalások témájának tükrében fölöttébb érdekes találkozót várhatunk ősszel.

A britek is így kezdték

Bár a statisztika szerint az összes, Nagy-Britanniába érkező bevándorlónak csak kevesebb mint fele EU-s polgár, és köztük is többségben vannak az úgynevezett régi tagállamokból érkezők, a brit EU-tagságról szóló tavalyi népszavazásnak is kulcskérdése volt a kelet-európai bevándorlók száma és az ő juttatásaik. A kilépést támogató bulvársajtó által is erősített kép szerint ugyanis a lengyel, magyar vagy román munkavállalók elveszik a britek munkáját, illetve ennek némileg ellentmondva élősködnek a brit jóléti rendszeren. David Cameron korábbi miniszterelnök azzal próbálta elejét venni a kilépésnek, hogy külön megállapodást kötött az EU-val az EU-s munkavállalók és családtagjaik juttatásairól, de hiába, a többség a brexitre szavazott. Azóta viszont kiderült, hogy a brit gazdaság igencsak megsínylené, ha mindenkit hazaküldenének, ezért jelen állás szerint a britekkel közel azonos jogokat kínálnak a legalább öt éve az Egyesült Királyságban élő európaiaknak.