Az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt nem akar szárba szökkenni a keleti nyitás, ezért csökkent három egymást követő évben az Azerbajdzsánba irányuló magyar export, ismerte el lapunk kérdésére a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hétfőn Elmar Mammadyarovval tárgyalt, akivel főleg energetikai és közlekedésfejlesztési témákat tekintettek át, és előkészítették Ilham Aliyev azeri elnök október 4-én esedékes budapesti látogatását és a hozzá kapcsolódó gazdasági vegyesbizottság ülését. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az utóbbi években erőteljesen ráfeküdt az azeri kapcsolatok erősítésére, 2012 végén nyitott kereskedőházat Bakuban. Ám ez, az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók begyűrűzését illetően utólag a lehető legrosszabb időzítésnek bizonyult.
A Központi Statisztikai Hivatal számai azt mutatják, hogy míg 2014-ben 72 millió dollár volt a magyar kivitel a földgázban gazdag kaukázusi országba, 2015-ben nem érte el a 66 milliót, de 2016 első kilenc hónapjában már csak 32,9 millió dollár értékben tudtunk Bakuval kereskedni. Ez utóbbiból könnyen kiszámítható, hogy a kivitel tavaly év végére alig léphette át a 41 milliót. A magyar diplomácia vezetőjénél a találkozót követő sajtótájékoztatón rákérdeztünk a nem túl fényes számokra. Szijjártó Péter elismerte, hogy három évig valóban csökkenés jellemezte a kivitelt, viszont az idei első négy hónap már 24,5 százalékos emelkedést mutat. Ami persze első hallásra erőteljes növekedés, ám ha mindezt az előző év első négy hónapjára számított 13,6 milliós kivitelével hasonlítjuk össze, az csupán 17 millióra felküzdött kereskedelmet feltételez, ami éves szinten 51 milliót tesz ki.
Mint látszik, kétszer olyan keményen kell dolgoznunk, hogy ezt fenntartsuk, látszik, hogy nem csak mi versenyzünk az azeri piacért, hanem az összes nyugat-európai barátunk is
– utalt az orosz szankciók miatt az egész posztszovjet térséget sújtó nehezebb kiviteli helyzetre a tárcavezető. Mint azt Mammadyarov is kijelentette a sajtótájékoztatón, ők sem elégedettek a kétoldalú kapcsolatokkal, Azerbajdzsán úgy látja, elsősorban a közlekedési kapcsolatok és energetikai fejlesztések nyomán válhatna erőteljesebbé az ide irányuló azeri export. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg a magyar fél, hogy a Silk Way azeri légi teherszállító cég most döntött amellett, hogy a heti egy helyett kétszer fordul meg Budapesten. Elmar Mammadyarov azt is jelezte, hogy az Ázsiát Európával összekötő észak–déli kötöttpályás közlekedési folyosó harmadik országban történő közös fejlesztésére is nyitottak. Sajnos arra semelyik fél sem tért ki, hogy az Iránt, Azerbajdzsánt, esetleg Örményországot érintő fejlesztésbe milyen formában és mekkora megbízással léphetne be Magyarország.
A találkozót meglepő helyszínen bonyolították, a kormány két héten belül már a második miniszteri szintű találkozóját tartja a Ferencváros Üllői úti otthonában. A helyszínválasztás felől érdeklődve Szijjártó Pétertől azt a választ kaptuk, hogy jelenleg hűtés- és fűtésrendszer korszerűsítése zajlik a Külgazadsági és Külügyminisztérium Bem téri épületében. A labdarúgás-diplomáciában rejlő, Szijjártó Péter számára testhez álló lehetőséget egyébként Witold Waszczykowskitól, lengyel kollégájától leste, aki a visegrádiakat a Legia Warszawa otthonában fogadta legutóbb a lengyel fővárosban. A magyar tárcavezető akkor ígérte meg V4-es kollégáinak, hogy a Fradi stadionját is bemutatja nekik, és valóban, július 10-én, a visegrádi négyek külügyminiszteri találkozója a Groupama Aréna konferenciatermében zajlott.
