A helyzetértékelés szerint 2016. december 31-én összesen 1657, egy évvel korábban pedig 1368 eljárás volt folyamatban a huszonnyolc tagországgal szemben, ami 21 százalékos növekedést jelent. A legtöbb a belső piaci szabályokkal kapcsolatban indult, ezt a környezetvédelem, a pénzügyek, a közlekedés, illetve a migráció területe követte. Ezek adják az összes kötelezettségszegési eljárás csaknem kétharmadát.
Tavaly 986 új eljárást indított az Európai Bizottság, mert megítélése szerint valamilyen tagállami szabályozás nem állt összhangban az uniós joggal. Ezek közül 847 esetben amiatt, mert valamely ország késedelmesen, a határidőt elmulasztva ültetett át a saját jogrendjébe egy közösségi irányelvet. A Bizottság 2016-ban 292 indokolással ellátott véleményt adott ki.
Magyarország ellen a vizsgált időpontban 57 jogsértési eljárás volt folyamatban, amivel sorrendben 13. a tagországok között. Egy évvel korábban ez a szám még 38 volt, a mostani a legmagasabb adat az elmúlt öt évben. Az említett 57 eljárás közül tavaly 45 indult újonnan Magyarország ellen – amivel az ország az 5. a rangsorban –, 36 esetben késedelmes átültetés miatt.
A legtöbb kötelezettségszegési eljárás Spanyolország és Németország (91), illetve Belgium (87) és Görögország (86) ellen folyt. A legkevesebb pedig Észtország (30), Málta (31) és Dánia (34) ellen volt nyitva 2016 év végén.
A 2016-ot megelőző években jelentősen csökkent a formális kötelezettségszegési eljárások száma. 2010-ben még 2100 ilyen volt folyamatban. Az esetek számának csökkenése jórészt annak tudható be, hogy Brüsszel a nem megfelelő jogalkalmazások ügyét a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt a tagállamokkal folytatott párbeszéd, úgynevezett pilot-eljárás keretében igyekszik rendezni.
Az Európai Bizottság 1984 óta minden évben számot ad arról, hogy az előző év folyamán a tagországok mennyire tartották be az uniós jogot.
