Oroszország és Kína határozott tiltakozását váltotta ki, hogy az Egyesült Államok kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amelyen Észak-Korea megbüntetését szeretnék elérni legutóbbi nagy hatótávolságú rakétával végzett kísérlete miatt. A BT-t szerdára, lapzártánk utánra hívták össze New Yorkban. Az amerikaiak és szövetségeseik haragját az váltotta ki, hogy a Phenjan által tesztelt rakétatechnika eddig nem látott paramétereket mutatott. Rövid idő alatt a nyugati elemzők is a lekicsinylés helyett arra jutottak, hogy az észak-koreaiaknak minden jel szerint jelentős haladást sikerült elérniük, ami egy valóban használható, nukleáris töltetet hordozni képes földrészközi, más néven interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) szolgálatba állítását illeti.
Észak-Korea kedden az ország nyugati részéből indította rakétáját, mely Japán kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó területen csapódhatott be a tengerbe, de erre egyelőre nincs bizonyíték.
A japán kormány korábban már közölte, hogy a rakéta, kilövése után negyven perccel, több száz – a dél-koreai hadsereg szerint 930 – kilométert megtéve csapódott a Japán-tengerbe. A kísérlet után néhány órával Phenjan közleményt adott ki, miszerint első ízben hajtott végre sikeres kísérletet nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakétával. A Hvaszong–14 típusú rakéta 39 perces repülése során 2802 kilométeres maximális magasságot ért el, és pontosan célba talált. Az észak-koreai állami média azt állította, hogy ezzel a rakétával Phenjan a világ bármely pontjára képes csapást mérni. Bár az amerikai források kezdetben közepes hatótávolságú rakétáról számoltak be, Rex Tillerson külügyminiszter közleményében megerősítette, hogy Észak-Korea valóban ICBM-et röptetett.
Szerdán a dél-koreai védelmi miniszter is megerősítette, hogy Észak-Korea ICBM-rakétával hajtott végre tesztet. Han Minku szerint Phenjannak még azt is bizonyítania kell, hogy a rakéta robbanófeje kibírja a visszatéréskor keletkező hétezer Celsius-fokos hőmérsékletet. A megfelelően erős, nagy hatótávolságú, többlépcsős rakéta megalkotása mellett ez ugyanis az ICBM-technológia kritikus eleme: a robbanófejet, így egy olyan összetett, érzékeny berendezést, mint egy nukleáris fegyver, vissza kell tudni hozni a földre az említett rendkívül mostoha körülmények, magas hőmérséklet és vibráció közepette, hogy aztán el is tudja végezni a „munkáját”.
Ha Phenjan valóban előáll egy ICBM-mel, az 7 évtizedes szembenállását Washingtonnal tényleg új alapokra helyezné. Hiszen míg az amerikaiak mindig is képesek voltak Észak-Korea teljes területét támadni, addig az északiak ez eddig csak a Dél-Koreában, vagy a környező vizeken és légterekben lévő amerikai katonákra mérhettek csapást. Ha be tudnának lőni Alaszkába, a Hawaii-szigetekre, esetleg Kaliforniába, akkor közvetlenül is nyomást tudnának gyakorolni a világ vezető nagyhatalmára, ami elviselhetetlen gondolat az amerikai elit számára.
Tillerson nem mellesleg leszögezte, hogy a phenjani „veszélyes rezsimet” támogatja és segíti bármely ország, amely ideiglenesen észak-koreai vendégmunkásokat fogad be, bármilyen gazdasági vagy katonai előnyökhöz juttatja Phenjant, vagy nem hajtja végre maradéktalanul a BT vonatkozó rendeleteit. Ezzel Kínának és Oroszországnak üzent. Donald Trump elnök a Twitteren csalódottságát fejezte ki Kína hozzáállása miatt
Válaszul az újabb rakétakísérletre az amerikai és a dél-koreai hadsereg szerdán ritkának nevezhető hadgyakorlatot hajtott végre Dél-Korea partjainál, harcászati-hadműveleti (tehát néhány száz kilométer) hatótávolságú Atacm (amerikai) és Hjunmu (dél-koreai) ballisztikus rakétarendszerekkel. A Pentagon ugyanakkor kijelentette: az alaszkai vagy kaliforniai bázisú GBI elfogórakétákkal el tudná hárítani a rakétákat.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető szerint országa nem fogja tárgyalóasztalnál megvitatni a kérdést, amíg az Egyesült Államok nem vet véget ellenséges politikájának. „A jenkiknek függetlenség napja alkalmából adott ajándékcsomagnak” nevezte a rakétakísérletet.
